A depresszió okai - OnlinePszichológus.net
Miért alakul ki a depresszió?
Szerző: Szabó Lili
2018.05.15.

Mai cikkünkben a depresszió kialakulásának lehetséges okait keressük. A kutatók ezt többféle megközelítésben, más más tényezőkkel magyarázzák, erre nézünk most néhány szemléletet részletesebben.

Biológiai örökségünk-e a depresszió?

Sok elméletalkotó hangsúlyozza a biológiai háttér szerepét a betegség kialakulásában, úgy vallják, hogy az emberek egy része megörökölheti a depresszióra való hajlamot. Bebizonyosodott, hogy a depressziósok rokonainál 20 százalékban jelentkezik depresszió, szemben a megfigyelt átlagnépesség 5-10 százalékos arányával. Egypetéjű ikrek körében végzett vizsgálatoknál is kiderült, hogy ha az ikerpár egyik tagja unipoláris depresszióban szenved, akkor 43 százalék az esély arra, hogy a testvérét is utoléri a baj, míg a kétpetéjű ikervizsgálatoknál ez az arány 20 százalék. Az unipoláris depresszióról ma azt gondoljuk, hogy kialakulásában körülbelül 40 százalék a genetika szerepe, és 60 százalék a környezeté. Az unipoláris depresszió kialakulásában szerepet játszó két legfontosabb ingerületátvívő anyagok a noradrenalin és a szerotonin. Az ötvenes években több bizonyítékot találtak, hogy az agy alacsonyabb noradrenalin- és szerotonin aktivitás szerepet játszhat a depresszió kialakulásában. A depressziónak vannak biológiai okai
A bipoláris zavarban szenvedő emberek rokonai 4-25 százalékos valószínűséggel mutatják az adott hangulatzavart.  A kutatók a mániát a magas noradrenalin-aktivitással és az alacsony szerotoninszinttel hozzák összefüggésbe.
A depresszióban különösen fontosnak tűnik még a melatonin nevű hormon elválasztása. Néhány szerző úgy véli, hogy a sötétség- világosság váltakozásához alkalmazkodó tobozmirigy télen több melatonint választ ki, melyre egyes emberek érzékenyen reagálnak, így alig képesek a szokásos napi aktivitásszintjük fenntartására. Az ilyen problémával küzdő emberek évszakhoz kötődő lelassulása sajátos depresszió formájában jelenik meg, mely megnövekedett étvággyal, fokozott testsúlynövekedéssel, sok alvással, s állandó fáradtsággal jár. E mintázatot gyakran szezonális affektív zavarnak (őszi-téli depresszió) nevezik.

Mi a véleményük a pszichodinamikus szemléletet képviselőinek?

Freud  „Gyász és melankólia” című klasszikus művében elképzelésének központi eleme volt, hogy a gyermekkori veszteségek miatt sérülékenység alakul ki a depresszióra. Karl Abraham ezt továbbgondolva összekapcsolta a jelent a múlttal, mely szerint a depressziós felnőtt önértékelését gyermekkorában súlyos csapás érte, és szerinte a felnőttkori depressziót az váltja ki, hogy egy új veszteség vagy csalódás intenzív negatív érzéseket kavar fel a múltbéli és jelenbéli személyek iránt, akik szeretetük vélt vagy valós megvonásával megbántották a klienst.
Biring elképzelése alapján pedig a melankóliás állapotok a valóság és az ideálok közötti feszültség eredményeképpen jönnek létre. Három nárcisztikus törekvés létezik, mely magatartási irányelvként is szolgálhat az embereknél: 1. az ember értékes legyen és szeressék, 2. erős és különb legyen másoknál, és 3. jó legyen és szeressen valakit. Ha a tudattalan felismeri, hogy képtelen megfelelni ezeknek a kívánalmaknak, akkor depresszió jön létre, s ennek eredményeképpen érzi magát a depressziós ember tehetetlennek és kiszolgáltatottnak. A depresszió gyökerei gyermekkorunkba vezethetnek
Bowlby a kötődésre vezette vissza a depresszió kialakulását. Úgy gondolta, ha a kötődés a szülőhöz nem stabil, akkor a gyermek úgy fogja látni önmagát, mint aki nem szerethető, s az anyjával kapcsolatban pedig azt fogja érezni, hogy nem bízhatja rá magát, mert cserbenhagyta őt. Ezek a gyermekek felnőttként depresszióba eshetnek minden veszteségtől, amely újraéleszti bennük azt az érzést, hogy nem lehet őket szeretni, elhagyják majd őket, vagy hogy semmire sem jók. A későbbi vizsgálatok megerősítették, hogy hat éves kor előtt az anyától való szeparáció gyakran okoz „anaklitikus depressziónak” nevezett állapotot. Más kutatások is alátámasztják azt a pszichodinamikai állítást, mely szerint a veszteségek következtében azok a leghajlamosabbak a depresszióra, akiknek gyermekkori szükségleteit nem elégítették ki megfelelően.

A pozitív megerősítés mennyire szükséges?

Lewinsohn és más behaviorista elméletalkotók szerint a szociális megerősítés különösen fontos szerepet játszik a személyek életében. A pozitív viselkedés megerősítésére szolgáló jutalmak ritkulása esetén az érintett személy egyre kevesebb pozitív viselkedést fog mutatni, s lassanként depresszív működésmódot vesz fel. Lewinson azt találta, hogy a személyhez érkező pozitív megerősítések szoros összefüggésben vannak a depresszió jelenlétével vagy hiányával. A vizsgálatokból kiderült, hogy a depressziós családtagok jóval kevesebb szóbeli megerősítést kapnak, mint a környezetükben lévőek, viszont hangulatuk a megerősítések növelésével egyenes arányosságban javul.

A gondolkodási hibák jelentősen befolyásolják-e a betegség létrejöttét?

Beck szerint a depressziók kezelésében a kognitív folyamatok meghatározó jelentőségűek. Ennek során a személy negatív irányba torzulva észleli a valóságot, önmagát és a jövőt. Az egyes konkrét helyzetekben a logikai hibák automatikusan érvényesülnek, automatikus gondolatláncokat indítanak el. A depresszió során gondolkodási hibákat bétünkE gondolatláncok következménye a negatív érzelmi állapot. Beck szerint a negatív gondolkodás háromféle formában jelentkezik: az emberek negatívan gondolkodnak 1. az élményeikről, 2. önmagukról és 3. a jövőjükről, ezt a háromformájú negatív gondolkodást „kognitív triád”-ként nevezzük. Beck szerint a depressziósok rendszeresen követnek el gondolkodási hibákat. Az egyik leggyakoribb hiba az önkéntes következtetés, a gyakran csekély vagy éppen ellentmondó bizonyítékokból levont negatív megállapítás. Gyakori még a „szelektív absztrakció”, melyben figyelmen kívül hagyva a tágabb összefüggéseket, csak a helyzetek apróbb negatív részleteire ügyelnek. A „túláltalánosítás” során pedig messzemenő következtetéseket vonnak le egyetlen jelentéktelen eseményből. A „perszonalizáció”, olyan gondolkodási hiba, melyben helytelenül önmagukat okolják a betegek a negatív események bekövetkeztéért. A kognitív-viselkedésterápia során a gondolkodási hibák kiküszöbölése a cél.

Mennyire jelentős a megfelelő társas támasz megléte?

Támogassuk lehangolt szeretteinket!A szociokultúrális elméletalkotók szerint a depresszió jelentős mértékben függ az emberek tágabb szociokultúrális hátterétől. A kutatók összefüggést találtak a társas támasz szegénysége és az unipoláris depresszió között, továbbá azt, hogy az elszigetelt vagy intimitást nélkülöző emberek stressz hatására depressziósok lesznek. A megfelelő szociális támasz nélküli depressziósok jóval később tudnak kilábalni depressziójukból, mint azok, akiknek támogató házastársa vagy barátai vannak.  Becker említi még, hogy a depresszió kiváltó előzménye lehet a felnőttkori gyász is, több vizsgálat leírja, hogy a depresszió súlyossága függött az elhunyttal való társas interakció intenzitásától.

Kérdőívünkből kiderülhet, hogy vannak-e depressziós tünetei.

Amennyiben elhúzódó hangulati problémával küzd, s szeretne segítséget kapni, szeretettel várja az onlipszichologus.net csapata négyszemközti online konzultációra.

A Blogbejegyzést Szabó Lili írta, akihez időpontot négyszemközti konzultációra az alábbi linken tud foglalni.

Felhasznált szakirodalom:

BECKER, J. (1989) Depresszió. Elmélet és kutatás. Gondolat, Budapest
COMER, R.  J. (2005) A lélek betegségei. Osiris Kiadó, Budapest.
GABBARD, G. O. (2008) A pszichodinamikus pszichiátria tankönyve. Lélekben Otthon, Budapest.
PERCZEK, F. D., MÓROTZ, K. (szerk) (2010) Kognitív viselkedésterápia. Medicina, Budapest.

Tetszett Önnek bejegyzésünk? Kérjük, ossza meg ismerőseivel az alábbi gombok segítségével!

Kíváncsiak vagyunk az Ön véleményére!

Mit tenne Ön, ha egy ismerősén azt látná, hogy gyakran lehangolt, tán depressziós?

Kérjük, mondja el véleményét bejegyzésünkről!
Tapasztalatával segíthet nekünk az Ön számára érdekesebb, hasznosabb bejegyzéseket készíteni és támogatást nyújthat a többi olvasónak is. Kérjük, hogy hozzászólásában kerülje a sértő szavakat és próbáljon meg első szám első személyben, minél objektívebb módon fogalmazni. Minden hozzászólás moderálás után (tehát nem azonnal) kerül megjelenítésre. Fenntartjuk a jogot, hogy a mások számára bántó módon megírt véleményeket ne publikáljuk. Hozzászólásából csak az Ön neve és az üzenet maga nyilvános!

Ide írhatja hozzászólását!

Kijelentem, hogy elfogadom az ÁSZF-et és az Adatvédelmi Szabályzatot.
Kijelentem, hogy elmúltam 18 éves. Kijelentem, hogy 14 és 18 év közötti vagyok, de a törvényes képviselőm hozzájárulásával használom ezt az oldalt. 14 év alattiként kijelentem, hogy a törvényes képviselőm jár el helyettem.
  • Judit
    2018.05.21.
    Arra vagyok kíváncsi, hogy a gyász okozta depresszióra hatnak-e az antidepresszánsok. És egyáltalán: depressziónak nevezhető-e a gyász (ami már túlment az arra szokásosan adott időkereten)?
    Habis Melinda
    2018.05.22.
    Kedves Judit! Köszönjük a hozzászólását! Az antidepresszánsok az agyi folyamatokra hatnak annak kiváltó tényezőitől függetlenül. Véleményem szerint ezért tüneti kezelésként megfelelőek lehetnek gyász esetén, de ebben pszichiáter tanácsát kellene kikérnie. Az oki terápia azonban a depresszióval összefüggésben álló traumák pszichoterápiás feldolgozása, ami minden esetben személyre szabott kell legyen. Üdvözlettel: Habis Melinda
  • Sándor
    2018.05.19.
    Az biztos hogy a depresszióra való hajlamosságot örökölni lehet.Az is biztos hogy olyan nemkívánatos kémiai folyamatok játszódnak le az agyban amelyek az egyén által megélt depressziós epizódokat eredményezik.
    Habis Melinda
    2018.05.19.
    Kedves Sándor! Köszönjük hozzászólását! Teljes mértékben egyetértek Önnel, azt azonban nem tudjuk, hogy az agyban végbemenő kémiai változások okai, vagy következményei a kórképnek. Ismereteim szerint eddig egyetlen kutatás sem tudta az előbbit megfelelően alátámasztani. Üdvözlettel: Habis Melinda

Kíváncsi további érdekességekre?

Iratkozzon fel hírlevelünkre!