Féltékenység - OnlinePszichológus.net
Féltékenység: normális dolog vagy őrültség?
Szerző: Szabó Lili
2018.03.27.


A mai témánk a féltékenység, hiszen pszichológus válaszol rovatunkban és négyszemközti keretek között is gyakran keresnek meg minket ezzel a problémával. A legtöbb ember volt már életében féltékeny, akkor is, ha nem jelentett ez számára nagy érzelmi, vagy kapcsolati válságot. Mit nevezünk féltékenységnek? Vajon milyen esetekben túlzott a féltékenység? Az irigység és a féltékenység között mi a különbség? Mai cikkünkben ezekre keressük a választ.

Mi is a féltékenység?

A féltékenység egy összetett reagálási mód arra, ami egy értékes kapcsolatot vagy annak minőségét fenyegeti.   Féltékeny magatartást csakis értékesnek tartott kapcsolat vált ki, ami nemcsak érzelmi szempontból lehet értékes, hanem gazdasági vagy társadalmi szempontból is.
A féltékenységnek többféle összetevőjét különböztetjük meg. Belső összetevői olyan érzelmek, gondolatok, és fizikai tünetek, amelyek kifele nem láthatóak. Lehet a féltékenység uralkodó érzése a fájdalom, harag, düh, irigység, félelem, szenvedés vagy szomorúság is, s társulhatnak hozzá olyan gondolatok, amelyek által a féltékeny fél saját magát a vetélytárshoz méri, akár olyan aggodalmak is, hogy mások mit fognak gondolni róla, vagy az önsajnálat. Fizikai tünetként jelentkezhet például a kézizzadás, nehézlégzés, reszketés, arckipirosodás, elgyengülés. A féltékenység külső összetevői megnyilvánulhatnak bizonyos viselkedésformákban is: az illető nyilvánosság előtt beszél róla, kiabál, sikoltozik, bosszút áll, vagy erőszakos lesz. Ha indulatossá válunk a féltékenység miatt, akkor önismereti munkára van szükségünk
A féltékenység megnyilvánulására példaként egy részletet közlünk az egyik hozzánk érkező levélből: „Párkapcsolatban élek lassan két éve. Párommal mindketten hűségesek vagyunk, de én mégis nagyon féltékeny vagyok. Ha józanésszel végig gondolom, akkor valóban néha nagyon elszalad velem a ló. Már akkor ideges leszek és frusztrált, ha a barátom megnéz egy lányt vagy mondja nekem, hogy xy-nak milyen szép a haja vagy a ruhája. Minden rosszul tud esni, ha egy másik nőről van szó, és nem ideges leszek ilyenkor, hanem inkább szomorú. Ezt élem át akkor is mikor látom, hogy közösségi oldalakon olyan lányokat követ, akiket nem is ismer, s szép képeket raknak ki. Ilyenkor sokszor azt kiabálom, hogy: jól van, akkor gyere össze vele. Nem tudom magamat visszafogni, tudom, hogy nem kellene, hogy ennyire frusztráljon, és nem éri meg ilyenek miatt idegeskedni, de mégis mindig ezt teszem…”

Milyen tényezők játszhatnak szerepet a féltékenység kialakulásában?

A féltékenység sokféle alakban és intenzitásban jelenhet meg, mindig bizonyos hajlam és egy kiváltó esemény együttes hatása idézheti elő. Befolyásolja a féltékenységre való hajlamot a kultúra, amelyben felnőttünk. A legtöbb kultúra a megcsalt felet támogatja, s elítéli a hűtlen társat, s a szeretőt. Az is fontos tényező, hogy milyen családi háttérrel rendelkezünk, azaz történt-e a felmenőink között megcsalás, vagy mennyi figyelmet és szeretet kaptunk anno a családtagjainktól.  Példaként lehet említeni, hogy az a nő, aki egy csinosabb vagy okosabb lánytestvér árnyékában nőtt fel, erősebben hajlamos a féltékenységre, mint az, aki a család kedvence volt. Befolyásolja még a gyermek- és felnőttkori  összetartozás élménye is: az a személy, akinek biztonságot adó kapcsolata volt az édesanyjával, kevésbé lesz féltékenységre hajlamos, mint az, akinek a kapcsolatait a szorongás jellemezte, ugyanebből az okból az a személy, akit a társa becsapott, a jövőben hajlamos lesz a féltékenységre. Előfordul, hogy a féltékenységre való hajlamot egy esemény hozza felszínre, például egy olyan apróság, ha a társa megnéz egy járókelőt az utcán.
Az ember biztonságérzete összefügg az önbizalmával, a kapcsolattól kapott biztonságérzet mértéke befolyásolja az önbizalomhiányból eredő féltékenységet. Minél bizonytalanabb valaki a kapcsolatában, annál hajlamosabb a féltékenységre, s minél elégettebb valaki a társával és a kapcsolatukkal, annál kevésbé hajlamos a féltékenységre.

A féltékenység formái

A valódi és a képzelt fenyegetés mellett különbséget kell tenni a „normális” azaz arányos, és az „abnormális”, azaz aránytalan, patologikus reagálás között. A legtöbb abnormális  féltékenységi esetben megtalálhatóak az alábbi elemek: 1. nem fenyegeti valódi veszély az értékesnek ítélt kapcsolatot, hanem a féltékeny egyén valamely belső indítéka az ok; 2. a féltékeny reagálás végletes, drámai, eltúlzott vagy erőszakos.
Akut féltékenységet az érez, aki sosem gondolta magáról, hogy féltékeny, és egyszer csak felfedezi, hogy a partnere hűtlen. Jóllehet a reagálást valós ok váltja ki, a hevességet fokozott, drámai, túlzott, s maga is úgy érzi: abnormális. Akut esetben a reagálás eltúlzott, de csak átmeneti s bizonyos esemény váltja ki. Krónikus esetben az egyén hajlamot mutat a féltékenységre, s ez a hajlam a gyermekkori élményekkel s önbizalomhiánnyal függ össze. Az ilyen ember olyan helyzetben is hajlamos féltékenységet érezni, amelyben mások semmi veszélyt nem érzékelnek. A gyanakvás akár kóros is lehet...
Freud megkülönböztette a „normális” féltékenységet a „kivetített” vagy „téveszmén alapuló” féltékenységtől, s az utóbbit patologikusnak tartotta. A kivetített féltékenység Freud szerint vagy tényleges hűtlenségből vagy a hűtlenség elfojtott vágyából ered. Példaként említi, hogy az a férfi, aki megcsalta a feleségét, vagy megkívánt egy másik nőt, de nem ment el a hűtlenségig, „kivetítheti” hűtlenségét ártatlan feleségére, azaz olyan vádakkal illeti, amiket ő követett el vagy el akart követni, és erre a kivetített fenyegetéssel reagál féltékenységgel. A téveszmén alapuló féltékenység a paranoia egyik formája, ennek eredete is az elfojtott hűtlen vágyak, de Freud szerint ebben az esetben az érzelmek tárgya az ugyanolyan nemű fél, azaz a hátterében homoszexuális impulzusok vannak. Sokan az utóbbi felvetéssel nem értenek egyet.

Féltékenység vagy irigység? Mi a különbség?

Sokszor találkozunk azzal a helyzettel, hogy helytelenül használják a féltékenység s irigység fogalmát. A féltékenység három személyen alapul, s tárgya leginkább a szerelem illetve annak elvesztése. Az irigység pedig két ember között lép fel, s mögötte mélyen destruktív érzések bújnak meg, amelyek a másikban meglévő irigyelt tulajdonságok elvételére vagy lerombolására irányulnak.  Az irigy személy olyan dologra vágyik, ami a másiknak van, s ő azt akarja, hogy ne legyen neki. Lehet irigység tárgya a másik partnere, jó kapcsolata, olyan áhított tulajdonsága, mint a szépség vagy intelligencia, lehet valamilyen birtokolt tárgy, siker vagy népszerűség.
A féltékenységben három embernek van szerepe. A féltékeny fél arra a veszélyre reagál, amit a harmadik jelent a kapcsolatra. Ez még akkor is igaz, ha a harmadik fél csak a féltékeny személy képzeletében létezik. A leírások szerint az irigység és a féltékenység az emberi lét két különböző alaphelyzete. Az irigység a „nekem nincs” érzésen alapul, míg a féltékenységet a „nekem van” okozza. Az irigység jellemzői a kisebbrendűség, valamire való vágyakozás, sértettség, s az emberek általában elítélik. A féltékenység jellemző vonása az elvesztéstől való félelem, a bizalmatlanság, a szorongás, s a harag. Vannak olyan esetek is, ahol mindkét érzés felléphet egyszerre, például, ha a harmadik félre irigyek is vagyunk valamilyen tulajdonsága miatt.

Amennyiben problémájára ráismer a cikkben, s szeretne segítséget kapni, szeretettel várja az onlipszichologus.net csapata négyszemközti online konzultációra. A cikket Szabó Lili írta, akihez itt foglalhat időpontot egy négyszemközti konzultációra.

Felhasznált irodalom:

Pines A. M. (2000) A féltékenység. Fiesta és Saxum Kft, Budapest.
Hauck P. (1997) A féltékenység. Park Könyvkiadó, Budapest.

További ajánlott irodalom:

Haraszti L. (1995) Féltékenység. SubRosa Kiadó, Budapest.

Tetszett Önnek bejegyzésünk? Kérjük, ossza meg ismerőseivel az alábbi gombok segítségével!

Kíváncsiak vagyunk az Ön véleményére!

Önt csalták már meg valaha?

Kérjük, mondja el véleményét bejegyzésünkről!
Tapasztalatával segíthet nekünk az Ön számára érdekesebb, hasznosabb bejegyzéseket készíteni és támogatást nyújthat a többi olvasónak is. Kérjük, hogy hozzászólásában kerülje a sértő szavakat és próbáljon meg első szám első személyben, minél objektívebb módon fogalmazni. Minden hozzászólás moderálás után (tehát nem azonnal) kerül megjelenítésre. Fenntartjuk a jogot, hogy a mások számára bántó módon megírt véleményeket ne publikáljuk. Hozzászólásából csak az Ön neve és az üzenet maga nyilvános!

Ide írhatja hozzászólását!

Kijelentem, hogy elfogadom az ÁSZF-et és az Adatvédelmi Szabályzatot.
Kijelentem, hogy elmúltam 18 éves. Kijelentem, hogy 14 és 18 év közötti vagyok, de a törvényes képviselőm hozzájárulásával használom ezt az oldalt. 14 év alattiként kijelentem, hogy a törvényes képviselőm jár el helyettem.

    Kíváncsi további érdekességekre?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre!