Általában, amikor egy család külföldre költözik, az a szülők döntése alapján történik, azaz a gyermek nincs döntési pozícióban, mondhatjuk, hogy passzívan viseli a szülők döntését.
A lakhelyváltás egy országon belül is megterhelő lehet, hiszen egy számunkra idegen lakó környezetbe kell integrálódni. Külföldre költözésnél a kultúrák közötti különbség, esetleges nyelvi nehézségek plusz pszichés terhet rónak a költöző családra, főképp a gyermekre, aki még nem rendelkezik fejlettebb, felnőttekre jellemző megküzdési stratégiákkal.

Hogyan küzdenek meg a gyerekek a lakhelyváltással?

Egy 2017- es tanulmány szerint a költözés korai időszakában a gyermek ritkán osztja meg kortársaival a költözés kapcsán megjelenő élményeit, érzéseit, mely értékelhető a fájdalmas érzések elhárítási kísérleteként is.
Az új környezetbe történő alkalmazkodásban szerepet játszik a gyermek életkora. Véleményem szerint további fontos tényező a szülők érzelmi viszonyulása a lakhelyváltáshoz, továbbá a szülők alkalmazkodási készsége egy más kultúrához, más ország jellegzetességeihez és magához a változáshoz.

A kapcsolatok is változnak…

Magányos gyermek

Külföldre költözéskor mind a szülőkben, mind a gyermekekben ambivalens (egy időben egymásnak ellentmondó) érzések jelenhetnek meg sikeres alkalmazkodás esetén is: az új környezet lehet bizonyos szempontból vonzó, ugyanakkor megjelenik az itthon hagyott családtagok (pl. nagyszülők, más rokonok, barátok) iránti hiányérzet, veszteség. Felnőtt, külföldön élő klienseim jellemzően megfogalmazzák azt az ambivalenciát, hogy az adott országban élvezik az anyagi felemelkedést, munkatapasztalatokban való fejlődést, az országban tapasztalt egyéb előnyöket, ugyanakkor kivétel nélkül megfogalmazzák az itthon maradt családtagok utáni vágyakozást és kapcsolattartási igényt.

Mi szükséges a beilleszkedéshez?

A felnőttek számára is, a gyermeknek is fontos a beilleszkedésben a befogadó közeg (pl. óvoda, iskola hogyan segíti a gyermek integrációját). A megfigyelések szerint segíti a gyermek adott közösségbe való beilleszkedését, ha az adott csoport (pl. iskolai osztály) több tagja is külföldről származik.
A gyermek számára fontos, hogy szülei is segítsék beilleszkedését, és hogy a gyermek is tudja tartani az itthon maradott, számára fontos személyekkel való kapcsolatot. A családi szokások, hagyományok (pl. ünnepek megtartása) segítik a gyermeknek a folyamatosság élményének fenntartását.
A bizonytalanság, idegenség érzet, félelem akkor is megjelenik kezdetben, ha mind a szülők, mind a befogadó környezet biztonságos légkört igyekszik teremteni. A gyermek életkorának megfelelő módon igyekszik megküzdeni nehéz érzéseivel, melyek tartalmazásában a szülők fontos szerepet játszanak. A gyermeknek teret kell engedni, hogy érzéseit kifejezhesse életkorának megfelelő módon: pl. játékban, rajzban, nagyobb gyermekeknél verbálisan. A gyermek érzéseit a szülő befogadja, és a gyermek számára elviselhetővé alakítja a gyermek által nem, vagy nehezen viselhető érzéseket (ezt tekintjük tartalmazásnak).

Előfordul, hogy a gyermek csak az egyik szülővel költözik külföldre (pl. szülők válása miatt), mely többszörös veszteség mindkettejük számára. Ilyenkor nemcsak az otthon vesztesége, rokonoktól való eltávolodás, hanem a másik szülő elvesztése, a család, mint egység elvesztésének élménye is megjelenik, amelyek stressz források a gyermek számára.

Összességében elmondható, hogy a külföldre költözés rendszerint szülő és gyermeke számára is megpróbáltatás, melynek átvészelésében fontos, hogy a szülő segítsen a kicsinek a benne keletkező ambivalens, vagy nehéz érzelmek kezelésében. Megmaradjon a tágabb családdal, vagy egyéb szerettekkel történő kapcsolattartás állandósága.

Ha van olyan téma, melyről szívesen beszélgetne jelen blogcikk írójával, Pergel-Száraz Cintia pszichológussal, az alábbi linken tud időpontot foglalni hozzá négyszemközti konzultációra.

Pergel-Száraz Cintia

Felhasznált irodalom:


Németh Krisztina: Idegenségtapasztalat és megszelídített tér. Transznacionális migráció gyerekperspektívából. Tér és Társadalom 31. évf, 3. szám, 2017.

Ön szerint mi segítheti egy idegen országba költözésnél a gyermek beilleszkedését?