Pszichológus válaszol

Kérdezzen pszichológusainktól

Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-­mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon. 

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.

A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 48 órán belül* történik

Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.

* kivéve hétvégén és ünnepnapokon

Személyes konzultáció

Ha négyszemközt szeretne beszélni…

… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.

Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.

Gyakran felmerülő kérdések

Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?

Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.

Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.

Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?

Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot.

Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)

Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?

Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.

Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.

Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!

Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.

Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?

Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!

féltékeny vagyok és javitani akarok rajta nem akarom ellenörizgetni mert elhagy a párom

Kedves András!

A féltékenység egy komplex érzelem, mely nem múlik el attól, hogy nem akarja érezni, önismereti munkával lehet hatékonyan megközelíteni. Erről itt írunk bővebben.

Üdvözlettel:

Habis Melinda

Kedves Lili
Azzal a problémával fordulnék önhöz., hogy a párkapcsolatomban nincs minden rendben es ebbe szeretném kikérni az ön véleményét is.
Régóta ismertük egymást én a legjobb barátjával voltam együtt 2,5 évet. Szakítás után kb 1.5 évvel úgy hozta a sors hogy találkoztunk Olivérrel és összejottunk. Először 5 hónapot voltunk együtt. 1 hónap után hozzá költöztem mivel ahol ő lakott ott volt az én munkahelyem is. Mivel vendéglátós vagyok igy csak este tudtunk találkozni meg a heti egy szabadnapomon így nem volt időnk rendesen kiismerni egymást így sok vita lett. Ha eljártunk közösen szórakozni és ivott akkor agresszív lett csúnya bántó dolgokat vágott hozzám. Ha bármilyen ismerősöm oda jott hozzám rögtön az volt az első kérdése volt e valaha a multban közünk e egymáshoz. Ha eljartam valahova a barátaimmal nem örült neki es próbálta elrontani a kedvem hogy velük ne érezzem jól magam. Számomra ez így sok volt így szakítottam vele. Eltelt 4 hónap és azt mutatt hogy megváltozott igy gondoltam nem lesz baj ha megprobaljuk megegyszer. Jelenleg 9 honapja vagyunk együtt. Az első pár hónapban tényleg azt mutatta hogy megváltozott. De egyre bizalmatlanabb lett éjszaka ha elaludtam atnezte a telefonomat mindig tudni akarta kivel holvagyok mitcsinalok meddig és mért. Arra kér hogy az üzeneteimet mutassam meg neki mert szerinte az normális ha a párok egymást ellenőrzik. Nekem ez nem fér bele de lehet velem van a baj. Mivel olyan munkája van ami messze van így csak hétvégén tudunk találkozni. A féltékenysége szerintem kezd betegessé válni es hiába mondom neki nem veszi észre hogy csak azt akarja elerni hogy csak az övé legyek. Próbál irányítani mindenben mivel ő idősebb nálam arra fogva hogy ő sokkal több dolgot élt meg már az életben. ( ő 23 éves) . Volt rá példa hogy az öltözködésemet is próbálta irányítani. A szüleim közül édes anyám nem szereti mivel szerinte ez nem normalis amit ő csinál. Amig dolgozik hétközben addig minden nap belém köt es veszekszik velem de ahogy hétvége lesz és találkozunk semmi baja nincs minden jó. A szexuális életünk se a legfenyesebb mivel neha nem sikerul neki oda tennie magát amit ismét rajtam vezet le. Es minden héten így megy vita aztán semmi gond a hétvégén. Szeretném ebbe a tanácsát kérni hogy ez normális e vagy hogyan tudok neki segíteni abban hogy ezt a brutális féltékenységet legyozze. Szerintem ha egy ember kapcsolatban van attol elmehet a barátaival valahova attol beszelgethet emberekkel. Vagy nem? Valaszat elore is köszönöm.
Tisztelettel
Kis Nikolett

Kedves Nikolett,

Köszönjük levelét!

Leírása alapján úgy gondolom, hogy a párjának problémája lehet a bizalommal. Vajon korábbi kapcsolataiban az említett viselkedése ugyanúgy előfordult? Érdemes lenne vele beszélnie arról, hogy a túlzott bizalmatlansága nemcsak Önnek, hanem saját magának is sok stresszt okozhat. Így érdemes lenne neki szakemberrel (pszichológussal) beszélnie róla. A tapasztalatom az, hogy a túlzott féltékenység nem szűnik meg kezelés nélkül, még egy későbbi kapcsolatban sem (azaz egy újabb kapcsolatban is előjöhet).

A területileg illetékes pszichiátriai gondozóban tb alapon kaphat ő segítséget.

Üdvözlettel:

Szabó Lili

Szeptember óta minden éjjel felkel, nyugtalan, sír,rugdos a lábával és előfordul, hogy jön megy a házban. Villanyt felkapcsolja, bevisz dolgokat a szobájába,de nem emlékszik rá. Ha ez alvajaras, miért olyan nyugtalanul, sírva riad fel,amire nem is emlékszik. Van,hogy sírva kiabálva szaladgál a szobában és nincs magánál, viszont a szeme nyitva van.

Kedves kérdező,

Köszönjük levelét!

Javaslom, hogy mondja el a panaszokat a gyerekorvosnak, aki tud beutalót adni alvásdiagnosztikai vizsgálatra, ahol meg tudják pontosan mondani, hogy alvajárásról van-e szó.

Üdvözlettel:

Szabó Lili
Alvászavarok / 2019-10-18

Jó napot!Lenne egy kis problémám.
Nem tudom miért érzem az, hogy ha közösségbe megyek akkor megzavarodok meg nagyon rosszul érzem magam?
Alapból volt egy enyhe depresszióm de egyre rosszabb lett.
Úgy érzem hogy már nem bírom tovább!Ez személyiségzavar lehet?

Kedves Adrián!

Levele alapján nem eldönthető, hogy mi a probléma, javaslom, hogy keressen fel személyesen klinikai szapszichológust és kérjen pszicho-diagnosztikai vizsgálatot, ha tudni szeretné. Általánosságban elmondható azonban, hogy kamaszkorban nem adunk személyiségzavar diagnózist. Szerintem nem is az a legfontosabb, milyen címke írja le jegjobban a problémáját, hanem hogy foglalkozzon vele, ennek hatására sikersebb legyen a közösségben és egyre kevesebb legyen a rossz érzése. Pszichológussal közös munka hatékony segítség ebben.

Üdvözlettel:

Habis Melinda
Kamaszkori problémák / 2019-10-18

Üdvözletem!

Abban a hitben keresek segitseget hogy megoldast kaphatok. A helyzet kicsit bonyolult számomra.
Történet.
Most x éves vagyok , apám 11 évesen elhagyta anyámat.
Összeköltözött egy x gyerekes anyával, x fiú, egy lány.
A lány most 18 éves. 2 éves felfigyeltünk egymásra, így megpróbáltuk, nem tartott sokáig. De ettől az érzelmek megvoltak ugyanúgy. (Azt hiszem)
Idén nyáron találkoztak útjaink ismét (apám már elköltözött tőlük, de az egyik nevelt fiával alakult ki barátság és elkezdtem járni hozzájuk, aludtam is ott többször)
És megtörtént ami korábban, de már más szinten a lánnyal. Kiderült hogy az ő érzései sem múltak el teljesen.
Belekezdtünk a kapcsolatba és viszonylag elég jól megy több mint egy hónapja, titokban aludtam is vele párszor náluk. A szexre nem került sor ( szűz még ).
Egyszer az anyja észrevette hogy a lány mellől kelek ki, de nem mondott semmit azon kivül hogy a lényeg hogy nem feküdtünk le, meg kicsit kamuztam és csak a fáradtság miatt dőltünk ki együtt.
Ugyanis a lánynak van egy “pasija” , aki a legjobb barátnője testvére, volt is már náluk.
Viszont szeret a lány engem, érezteti. Meg nem engedné azt amit. A nagy ötlete az hogy neki is van valakije meg szerezzek én is egy lányt magam mellé, hogy ne gyanakodjon senki, mert ő mindenre képes csak hogy ne derüljön ki mi van kettőnk között.! Ezért is mondta tegnap hajnalban hogy VÉGE és tartsam tiszteletben a döntését, de ma napközben meg felkeresett és már hiányzom neki és szeret. Nem tehetem azt amit szeretnék mert figyelembe veszem hogy a lány nem akarja hogy kiderüljön.

Ezzel kapcsolatban azt szeretném kérdezni hogy mi tevő lehetek? Valami tanács esetleg?

Kedves Richard!

A válaszokat az adná meg, ha önismereti munkába fogna és egy szakemberrel közösen átgondolnák az Ön érzéseit és lehetőségeit, megértenék az ezek mögött álló egynéni és családi dinamikákat.

Ha igényli a négyszemközti konzultációt, pszichológusaink közül is választhat.

Üdvözlettel:

Habis Melinda

Mostanban semmi erom tanulni,barataimmal fogalkozni es a jovomben sem latok semmit

Kedves Levélíró,

nagyon sajnálom, hogy ilyen erőtlennek érzi magát mostanában. Vajon mióta tart ez a nehézség? Van valami konkrét esemény, amihez köthető? Változott valami mostanában vagy úgy érzi semmi külső esemènyhez nem köthető? Millió kérdés jut eszembe a levelével kapcsolatban, amin el lehetne indulni… Szeretettel ajánlom a Kék Vonal gyermekeknek, fiataloknak szóló online chat (https://kek-vonal.hu/index.php/hu/) vagy ingyenes telefonos elérhetőségét (116-111) vagy ha nagyon tartós a rossz kedv, ingyenesen a helyi nevelési tanácsadó szakembereit vagy fizetős szolgáltatással a mi szakpszichológusi munkacsoportunkat is keresheti konzultációra. Üdvözlettel

Filep Orsolya Veronika
Kamaszkori problémák / 2019-10-18

Már egy ideje rosszul érzem magam nincs kedvem semmihez! Nincs kedvem felkelni és suliba menni,hogy tanuljak. Nincs kedvem a barátaimhoz. Ha a barátaimmal vagyok rosszul érzem magam,mintha nem oda tartoznék! Nem tudok hozzá szólni a témához néha olyan mintha fizikailag ott lennék de lelkileg nem! Sokszor folytogat a sírás is és már elég gyakran gondolkodom az önygilkosságon is. Belegondolok,hogy-hogy kéne megölni magam,hogy mit reagálnának az emberek ha megtenném! Tegnap este bántottam is magam…. a lábam végig vagdostam. Az eremet akartam de nem szerettem volna ha a családom vagy barátaim észre veszik. Itthon se valami jók a dolgok és sokszor úgy érzem senki sem szeret. Olyan mintha az anyukáma nem is az anyukám lenne mer nem úgy viselkedik. Apukám nincs mivel anyukám elhgyta még amikor 5-6 éves voltam mer ivott és még most i iszik.

Kedves Barbara!

Megértem, hogy nagyon nehéz lehet Önnek! Szenvedése mértékét jelzi, azonban nem vezet megoldásra, hogy bántja önmagát. Javaslom, hogy hívja a 116-123-as számot és beszéljen a nehézségeiről. Továbbá iskolapszichológus felkeresését is javasolnám.

Üdvözlettel:

Habis Melinda

Kétségbe vagyok esve. Nyilván velem van a gond. 19 éves vagyok, és még semmilyen párkapcsolatom nem volt. Dühös vagyok magamra, mert minden lehetőséget elszúrtam, mert képtelennek érzem magam a szerelemre. Szomjazom a figyelmet. Csak hülyítem a férfiakat. Élvezem, ha a figyelmüket nekem szentelik, de ha komolyra fordulna a dolog, rendszerint kitáncolok.
Úgy érzem, hogy két énem van. Az egyik elképesztően vágyik arra, hogy szeressék, a másik meg el nem tudja viselni azt.
Egyre többször vannak gyilkos, ill. öngyilkos gondolataim.
Étkezési zavarokkal küzdöttem/küzdök.
A szüleim nem vesznek komolyan.
Nem tudom mi tévő legyek.
Köszönöm válaszát!

Kedves Míra!

Levele alapján több problémát is megfogalmaz, melyeken szakszerűen kellene dolgozni. Az evészavart pszichológus diagnosztizálta? Jár valamilyen terápiába? Ha még nem, fontos lenne. Ennek segítségével lehetne azon is dolgozni, hogy el tudja fogadni azt, amire vágyik, mégpedig az intim érzelmi kapcsolatot.

Üdvözlettel:

Habis Melinda
Evészavarok / 2019-10-18

Kedves Márta!
Idén 25 éve leszünk házasok. A férjem 2011-ben vesztette le az állandó (szociális munkás) munkáját, azóta minimum 20 helyen dolgozott. Kitanult egy új szakmát, ápoló lett. Van egy 14 éves fiunk. 7-8 éve nincs köztünk semmilyen testi kapcsolat. Miatta, mert ő nem akarja. Többször próbáltunk beszélgetni róla, de addig jutottunk, hogy szeret de nem kíván. Engem se, és senkit se. A természetünk különbözik, én gyors vagyok ő lassú. Minden szervezési, pénzügyi feladatot én csinálok a családban. A nyáron volt egy jó beszélgetésünk, megígérte, hogy próbál közeledni. Nem történt semmi. A fáradság, sikertelenség ,mindig visszaveti. Én nem kezdeményezhetek, mert az neki nagyon erőszakos. Nekem van hat éve egy szeretőm, egy régi évfolyamtársam. Ő is hasonló problémákkal küzd. Nem fog elválni és én sem tervezem. Ha ez nem lenne, már belehaltam volna az érintetlenség hiányába.
A kérdésem a következő: Meddig lehet ezt bírni? Vissza lehet-e hozni az intimitást két ember között 8 év után? Megoldás a válás? Nem tudok, tőle elválni, mert nincs semmije. Én nagyon megértő vagyok, de szabad ennyire?
Bocsánat, ha hosszú voltam.

Kedves Zsuzsi!

Sajnos Túri Márta kolléganőm jelenleg családi okok miatt nem tud válaszolni a megkeresésekre, ezért én válaszolok a levelére.

Szerintem nagyon jó, hogy leírta, amivel küzd. Kérdéseire válaszolva, lehet 8 év után is dolgozni az intimitás visszatérésén, de mindenképpen párterápiás munka szükséges hozzá. A tartós önfeláldozásnak nincs értelme. Fontos lenne azt is megnézni, a férjének van-e egyéni érintettésge valamilyen pszichés betegségben. Ha igen, ennek szakszerű kezelése is feltétlenül szükséges. A szeretői kapcsolatoknak sok hátránya van, egy közülük, hogy többnyire sosem teljesedhetnek ki igazán.

Üdvözlettel:

Habis Melinda

Az unokám 12 éves. Az iskolában az volt a feladat, írják le milyen táj szeretnél lenni. Mind enki csodás kiszínezett virágokkal teli tájat írt le, nagyon megdícsérték őket. Ez igen! Micsoda fantázia stb… Az unokám azt írta, hogy tengerpart szeretne lenni dús növényzettel. Magyarázata az volt, hogy így az ott élőknek megfelelő táplálékot tudna biztosítani. A tanárnő válasza – köszönöm, következő! Ezzel szomorúságot, fusztrációt okozott unokámnak. Kérdésem az lenne hogy ez problémás képzet lenne? Mit takarhat ez a kép a háttérben? Nem a tanárnő reakciója érdekel. Válaszát nagyon köszönöm!

Üdvözlöm, pszichológus szemmel a kép, amit az unokája írt teljesen rendben van, hiszen a feladatnak megfelelően adott egy kreatív választ, illetve a választása okára is szépen tudott válaszolni. (S bár kérte ne a tanár reakciójàra válaszoljak, mégis első olvasásra nekem ez jut eszembe, talán a tanárnő is úgy érezte, teljesen korrekt a válasz, unokája megfelelően értelmezte a feladatot.) A klinikai szakpszichológusoknak egy-egy ilyen vágyott kép leírásakor millió kérdés jut eszükbe és ezek alapján lehet beszélgetni és használhatóvá véleményt formálni. Például pontosan hogyan nèz ki a tengerpart? Milyen a víz színe, állapota? Milyen a növényzet, milyen élőlények, állatok élnek ott? Mennyire dús a növényzet? Milyen érzés ott lenni? Van-e valami kapcsolata ezzel a képpel? Volt már ott vagy ez egy elképzelt táj? Szoktunk beszélni a táj szimbólumáról, mit jelent maga a tengerpart általánosságban, mit jelent a kép hozójának. Milyen jelentősège van annak, hogy az “ott élőknek megfelelő táplálékot tudna biztosítani”? Felelősségvállalás, táplálás, étel, életminőség, gondoskodás, mások táplálása, táptalaj… ilyen szavak jutnak eszembe nekem erről, de unokájának illetve minden embernek más-mást jelent, ami éppen foglalkoztatja őt. Klinikusként fontosnak tartom, hogy egy képből nem “diagnosztizálunk”. Ha kétségei merülnek fel, kérem bizalommal hívja munkacsoportunkat konzultációra, hiszen személyesen sok kérdés jobban tisztázható. Jó egészséget, üdvözlettel

Filep Orsolya Veronika
Kamaszkori problémák / 2019-10-17

Jo napot,most mar lassan fel eve tarto szomorusag,vagy lehangoltsagommal kapcsolatban kernek tanacsot.Eddig sem voltam az a mindig kiegyensulyozott szemely,de bar valtozoak voltak a napjaim.Egy ideje semmiben nem lelem boldogsagom,mint regebb…ha kirandultam,ha egy jot ettem :)Most mar ez sem boldogit.Mindenem megvan,nem perfekt a munkahelyem,de van ,van csaladom,es megis azt erzem semmi nem okos igazabol oromot csak elek mert elnem kell.Ez mar depresszio?ugy erzem nincsenek igazabol erzeseim,csak felelmem h mi tortenik velem,miert nem jovok helyre?maskor ha tart 2 nap rossz nap,akkor utanna jottem helyre.De ez most nem mulik el.Nincs kedvem a ferjemmel sem egyutt lenni,kinnak erzem.Van egy 3 eves kislanyunk,a szivem melyen kicsit ot hibaztatom ,es ezert is lelkiismeret furdalasom van,ugy erzem azota nincs igazan eletem,es nagyon aktiv verekedos siros leanyzo.Nem szeretek mar elmenni sehova,mert mindengol azt erzem minket neznek,h h megneveltem a gyerekem.STB STB STB…Sok ilyen gondolat nyomaszt,es nem tudom h pszihologusra lenne szuksegem,egyaltalan meg fogok boldogsaot erezni,vagy soha ….vagy inkabb lelekgyogyaszra?Erdekes az h halas vagyok mindenemert es megsem tudok erezni mar oromot.

Kedves Kérdező!

Pszichológushoz érdemes fordulnia. Pszichoterápia tud segíteni az állapotán.

üdvözlettel: Pergel-Száraz Cintia

Pergel-Száraz Cintia

Üdvözlöm!Problémám a következő lenne. Ismerek egy nőt (31éves) 3éve nincs kapcsolata . Azt írta ,hogy nagyon kedves ,nagyon szimpatikus vagyok neki ,de nem szeretne velem ismerkedni. Úgy gondolom túl jónak tart magához képest. Mit tudnék tenni ,hogy megváltozzon ? Valaszát Köszönöm!

Kedves Kérdező!

Érdemes lenne megkérdezni, miért nem akar Önnel ismerkedni az illető, mert mintha ez nem derült volna ki és Ön a fantáziáira kell, hogy hagyatkozzon, ami sokszor félrevezető lehet. A másik szándékát érzelmi kérdésekben nem tudjuk megváltoztatni, de az valószínűleg segít Önnek, ha megtudja, mi a visszautasítás oka.

üdvözlettel: Pergel-Száraz Cintia

Pergel-Száraz Cintia

Üdvözlöm

A feleségem 3hete elhunyt és van egy 4éves kisfiunk és ma látott egy kisfiút az anyukájával nevetgélve sétáltak és a kisfiam azt mondta hogy szomorú a kisfiú mert nincs anyukája! Vajon magára gondolt mert elég szomorú lett!?

Üdvözlöm kedves Péter, őszinte részvétem, nagyon sajnálom. Természetesen magára gondolt a kisfia ebben a helyzetben. Pszichológus szemmel nagyon fontos a gyászmunkában, hogy már tud érzést megfogalmazni, mèg ha távolítja is azt saját magáról, ezzel védve saját magát, mintha nem ő vele történne mindez a veszteség, szomorúság meg. Engedje meg, hogy ajánljuk, hogy vannak a témában segítő könyvek pl. Polz Alain: Meghalunk mi is?, illetve mesekönyvek külön a gyerekeknek pl. Szepes Mária: Harkályanyó,, ezeket ha úgy érzik érdemes megnézni, olvasgatni. Természetesen csak akkor, ha igénylik vagy a kisfia igényli. A mesélés nagyon sokat segíthet, a legjobb, ha a kisfiú választ a mesék közül, amelyik éppen tetszik neki, megszólítja őt. Írjon bátran nekünk, ha további kérdése merül fel. Üdvözlettel

Filep Orsolya Veronika
Gyász / 2019-10-16

Kedves Uram/Hölgyem!

3 éve tartó kapcsolatomban, egy évvel ezelőtt történt egy megcsalás, ami után egy időre megszakadt a kapcsolat, azonban rövid idő után úgy éreztem ebben mindketten hibásak voltunk és fontosabb annál a párom, hogy ez szétszakítson minket, ezért kibékültünk. Egy idő után viszont kezdtem félni, hogy talán a harmadik fél sokkal jobb volt nálam és esetleg újra előfordulhat egy megcsalás. Idővel sajnos nem enyhült, sajnos rosszabb lett a probléma, szinte megrögződésem lett ez a gondolat, ami mindkettőnk életét megnehezíti. Valahogy úgy érzem, hogy a harmadik félnek még vissza kell kapnia ezt a sorstól és bár tudom, hogy ez nem megfelelő gondolkodás, egyszerűen nem tudok szabadulni ettől,pedig rettenetesen szeretnék. Szeretném elfogadni azt ami történt és sebek nélkül együttélni ezzel, csak a módjára nem jöttem rá sajnos. Bármilyen tanácsot előre is köszönök!

Kedves Katalin!

A hűtlenség komoly sebeket ejt a másikba és a kapcsolaltunkba vetett bizalmon, amelyek rendszerint nem gyógyulnak be maguktól. Erről itt írunk. Párterápiás munka segít tisztázni a történteket és stabilizálni, jobb állapotba hozni a kapcsolatukat, mint amilyen eddig bármikor volt.

Üdvözlettel:

Habis Melinda

Tisztelt pszichológus, 11 éves leány unokám régóta otthoni nagy WC éskor levetkőzik meztelenre.Azt mondja melege van. Kell aggódni vagy ez normális?Utána felöltözik.

Üdvözlöm, így első körben azt mondanám, aggodalomra semmi ok nincsen ezzel kapcsolatban. A lényeg, hogy komfortos legyen neki a wc-zés és ha ezt így oldja meg, a saját intim területén, ezzel senkit nem zavar és neki így esik jól, akkor szerintem teljesen rendben van. Nyilván más a helyzet, ha más problémát is érzékelnek vagy túlzottan megterhelő pl, egy kirándulást megszervezni emiatt, akkor ezekről lehet beszélgetni, de ilyesmit nem említ a levélben. Jó egészséget kívánok! Üdvözlettel

Filep Orsolya Veronika

Ha kérdése vagy javaslata van szolgáltatásunkkal kapcsolatban, kérjük lépjen kapcsolatba velünk!

Elfogadása kötelező