Mindannyiunkat érnek veszteségek, történnek velünk hétköznapi tragédiák (például betegségek, egy szerettünk halála, párkapcsolati vagy munkahelyi krízisek). Igaz törtrénetek rovatunban olvasható történeteket az élet diktálja, de mi magunk (és klienseink) írjuk őket túlélhető történetekké. Bemutatjuk hogyan dolgozzuk fel a traumákat, miként kovácsolunk végül erőforrást abból, amibe akár bele is roppanhatnánk.

Az itt megjelenő történeteket csak minimálisan (a beazonosíthatatlanság kedvéért) módosítottuk. Célunk ezzel a rovattal, hogy Kedves Olvasóink is inspirációt merítsenek és kezükbe vegyék életük irányítását. Ha Ön is megosztaná velünk történetét, szeretettel várjuk levelét az info@onlinepszichologus.net elektronikus levél címre.
Lelki egészség - OnlinePszichológus.net
Gondolatok a lelki egészség világnapjára
2018.10.09.

Ez nem egy határozott témájú, szakmai írás, ezért is nem a blogbejegyzések rovatba került. De igazából nem is egy névtelen igaz történet. Inkább egy valós tapasztalatokon alapú elmélkedés, szárnybontogatás, gondolatébresztő célzattal.

Írta: Bala Beáta

Feszegetnünk kell a lelki egészség témakörét, mert ma a XXI. században, még mindig nem olyan természetes foglalkoznunk vele, mint a fizikális egészségünkkel. Addig kell feszegetnünk, még végre le nem dőlnek a falak, a tabuk, a tévképzetek a pszichológiával kapcsolatban. Lépésről lépésre haladva kell megmutatnunk, megtanítanunk, a köztudatba elültetnünk alapfogalmakat és tudományos tényeket egyaránt.

Mire is gondolok pontosan?


Mi, akik valamilyen formában a lelki egészség fontosságát próbáljuk hangsúlyozni, sokszor példálózunk azzal, hogy ha valaki beteg elmegy orvoshoz, ha fáj a foga, akkor a fogorvosát keresi fel… Na de, ha a lelke gyötrődik, akkor mit csinál a többség!?
Mit csinálunk, ha tele vagyunk dühvel, szorongással, bánattal… Mit teszünk, ha elakadunk az életünk valamely területén, ha mardossa valami a lelkünket, ha bármi nehézséget, vagy fájdalmat okoz!?
Nézzen most magába minden Kedves Olvasó!
Mit tesz, ha őrli valami a lelkét, ha megoldhatatlannak tűnő konfliktusai vannak az élet bármely területén….!?
Lássuk csak, sajnos a többség beletörődik, hát ez már csak így van, így kell elfogadni, majd elmúlik…. stb.
Nem lépünk, ha rossz a párkapcsolatunk, elvegetálunk, gyűlölködve, meggyötörten járunk dolgozni, kiborítanak vagy fájdalmat okoznak a családi kapcsolataink, de nem változtatunk… Miért!?
Mert nem tudunk!? Lehetnek rossz szociális mintáink, lehet tanult tehetetlenségünk, van komfort zónánk (igaz, ez lehet rossz is, de legalább ismerjük és biztonságosnak hisszük).
Konfliktuskerülőek vagyunk, vagy ha nem, akkor sem tudunk megfelelően kiállni önmagunkért… Túlságosan függünk a külvilág véleményétől, a saját belső szorongásainktól és nincsenek megküzdési technikáink….
Tisztelet a kivételnek, de vannak akik, már csak akkor kérnek segítséget, amikor nagy a baj, ha már ’ég a ház’, ha már a fizikális tünetek, betegségek is gyötrik őket, és vannak, akik még sajnos akkor sem….
Stressz levezetésre, minőségi ’én időre’ sokaknak ott a sport, aminek jótékony hatását és fontosságát nem is vitatnám, sőt támogatom, de egy komolyabb probléma esetén, végleges megoldást nem ad! Úgy ahogy sok más egyéb szupernek hitt alternatíva sem….

Akkor mi a megoldás?

Hát kérem, ez a válasz már önmagában is fájdalmas lehet, pedig ez még csak a kezdet!
A megoldás szembenézni, tabukat döntögetni, sokszor sebeket feltépni, boncolgatni, kitisztítani, tükörbe nézni, megkeresni, megérteni történéseket, motivációkat… Megélni az elfojtott fájdalmat, haragot és bármilyen más frusztráló érzelmet…
Leszámolni a bűntudattal, a kishitűséggel, az önvádakkal, a torz énképekkel…. Nem ítélkezni sem önmagunk, sem mások felett…

„Nem elég felfejteni egy probléma hátterét, mert sokszor nem az egyes elemek adják meg a válaszokat a kérdésekre, hanem a közöttük lévő összefüggések.”
Lukács Liza pszichológus

Lelki egészségünkért egyféleképpen tehetünk, ha tudatosan, felelősségteljesen karbantartjuk! Ha nem elnyomjuk, eltagadjuk a problémákat, hanem szembenézünk vele, ha megkeressük a méregfogát és kihúzzuk azt! Ha hagyunk időt magunknak megérteni, meggyászolni, feldolgozni minden nehézséget, veszteséget, és megélünk minden bennük lévő érzést, fájdalmat….
Legyünk nyitottak, és merjünk őszinték lenni, legfőképpen önmagunkhoz! Meg kell értenünk, ha probléma van, akkor azt orvosolni kell! Gondoljanak csak bele, ha van egy nagyobb sport sérülésünk, például törés, akkor azt kezelni kell, előfordulhat, hogy műtéti beavatkozás is szükséges. A gyógyulás sokszor hosszadalmas, fájdalommal jár és sok türelemmel…. Vannak fázisai, és a gyógyító beavatkozást kiegészíthetik, segíthetik különböző elemek… Ami azt jelenti, hogy a sérülést először diagnosztizálni, és kezelni kell, majd pihentetni, aztán jöhet a gyógytornász, gyógymasszőr…., míg végül újra rendben leszünk. Egy törött végtagot nem tud csupán a gyógytornász vagy a gyógymasszőr kezelni! A megfelelő sorrendben, időben és formában van rájuk szükség… Ettől működik!
Így van ez a lélekkel is!
Nincs mit szégyellni azon, ha a lelki/mentális problémáink miatt van szükségünk ápolásra! Lehetnek olyan történések, amikor egy kiadós edzés, egy jó baráti beszélgetés, vagy bármi más, ami fontos nekünk, amiben hiszünk, segíthet, de ne bagatellizáljuk el a problémákat!
Igenis van, amikor komolyabb, szakszerűbb segítség kell! Amikor elakadunk, amikor nem tudunk felülkerekedni a nehézségeinken, amikor egy-egy probléma visszatérő, és beszűkíti az életterünket, akkor érdemes elgondolkodni és lépni a szakszerű segítség irányába! A lélek ápolásában is a megelőzés lenne a lényeg, hiszen minél nagyobb a ’seb’, annál több idő kell a gyógyuláshoz is!

Fáradtságos, fájdalmas munka vár ránk, de az eredmény megéri!

Mit is kapunk cserébe, amikor nem bújunk el a kifogások mögé, és végig járjuk ezt a göröngyös utat? A lelki egészségünkért való megküzdés által, megerősödünk, reálisabb lesz az önismeretünk, ez által jobb lesz az emberismeretünk is. Az önismeretünk fejlesztése által az érzelmi intelligenciánk is nő, csiszolódnak a megküzdési technikáink. Képesek leszünk következetesebben, tudatosabban kezelni különböző helyzeteket, és képesek leszünk érzelmileg függetlenedni olyan helyzetektől, amelyeken változtatni nem lehet, de így legalább nem mérgeznek minket. Tehát valójában mégiscsak változtatunk! Megváltoztatjuk a hozzáállásunkat, de amit fontos megérteni, hogy nem csak értelmileg, hanem érzelmileg is! Így nem fog belső konfliktust okozni, és mérgezni bennünket….
Bátran nézünk tükörbe, és őszintén képesek leszünk szeretni azt, aki visszanéz ránk. Miután szembenéztünk a saját hibáinkkal, megértjük, hogy mi miért történhetett az életünkben, elfogadjuk a történéseket, meggyászoljuk a veszteségeket. Levetjük a bűntudat, a szégyen, az önvád béklyóját. Felszabadulva, lelkileg kiegyensúlyozottan, boldogan képesek leszünk vállalni önmagunkat, tudván, hogy bármi történjék is, kezünkben az irányítás.
Már tudatosan dolgozhatunk a hibáik kiküszöbölésén, erényeink csiszolásán, és reális célokat kitűzve, azok megvalósításán.

"De sokszor hallottam már azt a mondatot, hogy a jelenben kell élni, és felesleges a múlttal foglalkozni! Amikor valaki azt mondja, hogy értelmetlen a múlttal foglalkozni, hiszen azt már nem lehet megváltoztatni, nagy precizitással fejezi ki, hogy azt hiszi, a múlttal kapcsolatos egyetlen lehetősége az volna, ha azt meg nem történtté tehetné vagy átírhatná, és mivel ez lehetetlen, nincs dolga ezzel. A sejtjeink azonban őrzik a múltunkat, így az hatást gyakorol a jelenünkre. Ezért éppen annyira érdemes a múlttal foglalkozni, azt földolgozni, elrendezni, amennyire a jelen szempontjából szükségünk van rá. A múltat pontosan azért kell helyére tenni, hogy a jelenben élhessünk."
Pál Ferenc katolikus pap és mentálhigiénés szakember

Persze ehhez mi is kellünk, a bátorságunk a tettrekészségünk, hogy belevágjunk, a kitartásunk, hogy végig csináljuk…

Szóval a lelki egészség világnapján én azt mondom, hogy ne csak ma figyeljünk magunkra, egymásra és a testi-lelki egészségünkre! Legyünk bátrak, akarjuk fejlődni, ne másnál, hanem a mindenkori önmagunknál legyünk jobbak! Döntsük le a korlátokat, a tabukat mert ez a mi életünk, a túlélés helyett a teljes megélés legyen a cél!

Vigyázzanak testi - lelki egészségükre és járjanak elöl jó példával!


„Nem tudod megváltoztatni, ami történt, nem tudod megváltoztatni azt, amit tettél, vagy amit tettek veled. De eldöntheted azt, hogyan élsz most.
Edith Eva Eger: A döntés c. könyvéből

Tetszett Önnek bejegyzésünk? Kérjük, ossza meg ismerőseivel az alábbi gombok segítségével!
Kérjük, mondja el véleményét bejegyzésünkről!
Tapasztalatával segíthet nekünk az Ön számára érdekesebb, hasznosabb bejegyzéseket készíteni és támogatást nyújthat a többi olvasónak is. Kérjük, hogy hozzászólásában kerülje a sértő szavakat és próbáljon meg első szám első személyben, minél objektívebb módon fogalmazni. Minden hozzászólás moderálás után (tehát nem azonnal) kerül megjelenítésre. Fenntartjuk a jogot, hogy a mások számára bántó módon megírt véleményeket ne publikáljuk. Hozzászólásából csak az Ön neve és az üzenet maga nyilvános!

Ide írhatja hozzászólását!

Kijelentem, hogy elfogadom az ÁSZF-et és az Adatvédelmi Szabályzatot.
Kijelentem, hogy elmúltam 18 éves. Kijelentem, hogy 14 és 18 év közötti vagyok, de a törvényes képviselőm hozzájárulásával használom ezt az oldalt. 14 év alattiként kijelentem, hogy a törvényes képviselőm jár el helyettem.

    Kíváncsi további érdekességekre?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre!