Stressz alatt a hétköznapi szóhasználatban általában az ún. distresszt értjük, azaz mikor olyan helyzettel kerülünk szembe, amikor azt megoldhatatlannak érezzük, tehetetlenséget élünk át, nem látjuk a kiutat. Milyen formái vannak még a stressznek, ezek hogyan hatnak a szervezetünkre? Milyen stratégiákkal tarthatjuk kordában a minket érő stresszhatásokat?

Milyen stresszhatások érnek bennünket nap mint nap?

A tudomány ún. eustresszről is beszél, melyre a szervezet kezdetben, mint stresszhelyzetre reagál, de rövid időn belül visszatér a normál működéshez, túlzott igénybevétel nélkül. Ilyen eustressz lehet egy ember életében péládul az unoka születése, lottó nyeremény, bármely nagyobb örömhír. Viszont, ha distresszt élünk át, a szervezet túlzott igénybevétele következik be. A szimpatikus idegrendszer fokozott működésbe kezd, azaz a pulzus, a vérnyomás és a vércukorszint megemelkedik, a szervezet vészreakcióra készül fel. Elhúzódó stressz hatás során e rendszer működése is elhúzódó. Krónikus stressz esetén a hormonális rendszer egyensúlya is megbomlik, ún. stressz hormonok kerülnek egyre nagyobb számban a vérkeringésbe (pl. adrenalin, kortizol). Ezek a szervezetben lezajló változások közvetlenül is, és közvetve is – az immunrendszer gyengítése révénszámos betegséget idézhetnek elő.

Milyen betegségek valószínűségét növeli a fokozott stressz?

A kisebb, de állandó stressz rizikótényező

Elhúzódó stressz hatására növekszik a szív-érrendszeri betegségek, légzőszervrendszeri, emésztőszervi, allergiás vagy autoimmun betegségek, szexuális működészavarok (menstruációs zavarok, fájdalmak, koraszülés, spontán vetélés; korai magömlés, impotencia) valószínűsége.

Pszichiátriai megbetegedésekben szintén fontos szerepet játszik a stressz, főleg a hangulatzavarok, szorongásos zavarok, alvászavarok, szomatoform zavarok (szervi elváltozás nélküli testi panaszok) esetén.

A kutatások azt találták, hogy nem annyira az akut, nagy intenzitású stresszhatások, mint pl. haláleset, hanem a mindennapos kisebb, de állandósult stressz hatások jelentenek veszélyt a betegségek kialakulása szempontjából.

 

Lelki egyensúlyunk és a stressz…

Stresszforrás nemcsak külső, hanem belső konfliktus is lehet, azaz gondolati szinten lejátszódó helyzetek, így pl. állandó aggodalmaskodás, rágódás olyan helyzeteken, melyek megoldását nem látjuk, tehetetlennek érezzük magunkat, mintha beleragadtunk volna a problémába.
Stressz mentes élet nincs. A lényeg az, hogyan viszonyulunk az adott helyzethez, milyen jelentéssel látjuk el. Egy stresszor azáltal okoz bennünk stresszt, hogy mennyire minősítjük azt veszélyesnek, és mennyire érezzük úgy, hogy nincs lehetőségünk és/vagy képességünk megbirkózni vele.

Mit érdemes kezdeni a stresszel?

Sokszor a stressz forrását nem tudjuk elkerülni, ilyenkor úgy tudunk megbirkózni a stresszhelyzettel, hogy magunkban hozunk létre változást, azaz a helyzethez való viszonyunkat változtatjuk meg.
A stresszhelyzetek épp azért stresszesek, mert úgy érezzük, nem tudunk velük megbirkózni. Ilyenkor célszerű segítséget igényelni. Sokszor elég a baráti támogatás, a pszichológiai kutatások szerint a humor mellett az ún. társas támogatottság jelentős védőfaktor a stressz betegségekkel szemben.
Van azonban, hogy ez nem bizonyul elégnek, ilyenkor pszichológus szakszerű segítséget tud Önnek nyújtani. A probléma mindig egyéni, a pszichológus ezért személyre szabott kezelési tervet állít össze. Az alább felsorolt néhány stresszkezelési mód enyhébb esetekben talán segítségére lehet.

Hogyan éljük túl a stresszhelyzetet?

  • Fontos a „nemet mondás” képessége (ezt a pszichológia ún. asszertív kommunikációnak hívja), azaz tudjuk magunkat képviselni, ne hagyjuk magunkat kihasználni.A relaxáció segíthet a stresszkezelésben
  • Fontos a hatékony időgazdálkodás: fontossági sorrend felállítása. Ha mégis elborítják a teendők, jó hatású a környezetváltozás (azaz stressz forrástól időben és térben is távolodni, míg erőt gyűjtünk a leküzdésükhöz).
  • Hatékony lehet átmenetileg a figyelem elterelés.
  • Az önjutalmazás.
  • A testmozgás (keringést, közérzetet és a hangulatot javítja).
  • A rendszeres relaxáció.
  • A megfelelő táplálkozás, a rendszerességre törekvés az életmódban.
  • Hatékony lehet a helyzetelemzés: mi a legzavaróbb a helyzetben, milyen pozitívumok vannak benne, milyen érzései, elvárásai vannak (előfordul, hogy nem reálisak), milyen automatikus gondolatai vannak, ezeket hogyan lehetne módosítani, hogyan lehetne másképp szemlélni a helyzetet. Ha úgy érzi „egyedül nem megy”, a pszichológus segíteni tud a stressz kezelésben is.

Amennyiben szeretne szakszerű segítséget kapni, szeretettel várja az onlipszichologus.net csapata négyszemközti online konzultációra. A blogbejegyzést Pergel-Száraz Cintia írta, akihez időpontot négyszemközti beszélgetésre az alábbi linken tud foglalni. Időpontfoglalás Pergel-Száraz Cintia - Onlinepszichologu.net

Ajánlott irodalom:

Lajkó Károly (2010) A stresszcsökkentő viselkedés. Medicina Kiadó

Martha Davis, Elisabeth Robbins Eshelmann, Matthew McKay (2013) Stresszoldó és relaxációs módszerek. Park Könyvkiadó.

Wayne W. Topping (1996) Győzelem a distressz felett. Phoenix Stúdió Bt.

 

 

Ön hogyan lazít egy stresszes nap után?