Stresszkezelés - OnlinePszichológus.net
Stressz, betegségek, stresszkezelés
2019.06.25.

Stressz alatt a hétköznapi szóhasználatban általában az ún. distresszt értjük, azaz mikor olyan helyzettel kerülünk szembe, amikor azt megoldhatatlannak érezzük, tehetetlenséget élünk át, nem látjuk a kiutat. Milyen formái vannak még a stressznek, ezek hogyan hatnak a szervezetünkre? Milyen stratégiákkal tarthatjuk kordában a minket érő stresszhatásokat?

Milyen stresszhatások érnek bennünket nap mint nap?

A tudomány ún. eustresszről is beszél, melyre a szervezet kezdetben, mint stresszhelyzetre reagál, de rövid időn belül visszatér a normál működéshez, túlzott igénybevétel nélkül. Ilyen eustressz lehet egy ember életében péládul az unoka születése, lottó nyeremény, bármely nagyobb örömhír. Viszont, ha distresszt élünk át, a szervezet túlzott igénybevétele következik be. A szimpatikus idegrendszer fokozott működésbe kezd, azaz a pulzus, a vérnyomás és a vércukorszint megemelkedik, a szervezet vészreakcióra készül fel. Elhúzódó stressz hatás során e rendszer működése is elhúzódó. Krónikus stressz esetén a hormonális rendszer egyensúlya is megbomlik, ún. stressz hormonok kerülnek egyre nagyobb számban a vérkeringésbe (pl. adrenalin, kortizol). Ezek a szervezetben lezajló változások közvetlenül is, és közvetve is – az immunrendszer gyengítése révén - számos betegséget idézhetnek elő.

Milyen betegségek valószínűségét növeli a fokozott stressz?

A kisebb, de állandó stressz rizikótényező

Elhúzódó stressz hatására növekszik a szív-érrendszeri betegségek, légzőszervrendszeri, emésztőszervi, allergiás vagy autoimmun betegségek, szexuális működészavarok (menstruációs zavarok, fájdalmak, koraszülés, spontán vetélés; korai magömlés, impotencia) valószínűsége.

Pszichiátriai megbetegedésekben szintén fontos szerepet játszik a stressz, főleg a hangulatzavarok, szorongásos zavarok, alvászavarok, szomatoform zavarok (szervi elváltozás nélküli testi panaszok) esetén.

A kutatások azt találták, hogy nem annyira az akut, nagy intenzitású stresszhatások, mint pl. haláleset, hanem a mindennapos kisebb, de állandósult stressz hatások jelentenek veszélyt a betegségek kialakulása szempontjából.

 

Lelki egyensúlyunk és a stressz...

Stresszforrás nemcsak külső, hanem belső konfliktus is lehet, azaz gondolati szinten lejátszódó helyzetek, így pl. állandó aggodalmaskodás, rágódás olyan helyzeteken, melyek megoldását nem látjuk, tehetetlennek érezzük magunkat, mintha beleragadtunk volna a problémába.
Stressz mentes élet nincs. A lényeg az, hogyan viszonyulunk az adott helyzethez, milyen jelentéssel látjuk el. Egy stresszor azáltal okoz bennünk stresszt, hogy mennyire minősítjük azt veszélyesnek, és mennyire érezzük úgy, hogy nincs lehetőségünk és/vagy képességünk megbirkózni vele.

Mit érdemes kezdeni a stresszel?

Sokszor a stressz forrását nem tudjuk elkerülni, ilyenkor úgy tudunk megbirkózni a stresszhelyzettel, hogy magunkban hozunk létre változást, azaz a helyzethez való viszonyunkat változtatjuk meg.
A stresszhelyzetek épp azért stresszesek, mert úgy érezzük, nem tudunk velük megbirkózni. Ilyenkor célszerű segítséget igényelni. Sokszor elég a baráti támogatás, a pszichológiai kutatások szerint a humor mellett az ún. társas támogatottság jelentős védőfaktor a stressz betegségekkel szemben.
Van azonban, hogy ez nem bizonyul elégnek, ilyenkor pszichológus szakszerű segítséget tud Önnek nyújtani. A probléma mindig egyéni, a pszichológus ezért személyre szabott kezelési tervet állít össze. Az alább felsorolt néhány stresszkezelési mód enyhébb esetekben talán segítségére lehet.

Hogyan éljük túl a stresszhelyzetet?

  • Fontos a „nemet mondás” képessége (ezt a pszichológia ún. asszertív kommunikációnak hívja), azaz tudjuk magunkat képviselni, ne hagyjuk magunkat kihasználni.A relaxáció segíthet a stresszkezelésben
  • Fontos a hatékony időgazdálkodás: fontossági sorrend felállítása. Ha mégis elborítják a teendők, jó hatású a környezetváltozás (azaz stressz forrástól időben és térben is távolodni, míg erőt gyűjtünk a leküzdésükhöz).
  • Hatékony lehet átmenetileg a figyelem elterelés.
  • Az önjutalmazás.
  • A testmozgás (keringést, közérzetet és a hangulatot javítja).
  • A rendszeres relaxáció.
  • A megfelelő táplálkozás, a rendszerességre törekvés az életmódban.
  • Hatékony lehet a helyzetelemzés: mi a legzavaróbb a helyzetben, milyen pozitívumok vannak benne, milyen érzései, elvárásai vannak (előfordul, hogy nem reálisak), milyen automatikus gondolatai vannak, ezeket hogyan lehetne módosítani, hogyan lehetne másképp szemlélni a helyzetet. Ha úgy érzi „egyedül nem megy”, a pszichológus segíteni tud a stressz kezelésben is.

Amennyiben szeretne szakszerű segítséget kapni, szeretettel várja az onlipszichologus.net csapata négyszemközti online konzultációra. A blogbejegyzést Pergel-Száraz Cintia írta, akihez időpontot négyszemközti beszélgetésre az alábbi linken tud foglalni. Időpontfoglalás Pergel-Száraz Cintia - Onlinepszichologu.net

Ajánlott irodalom:

Lajkó Károly (2010) A stresszcsökkentő viselkedés. Medicina Kiadó

Martha Davis, Elisabeth Robbins Eshelmann, Matthew McKay (2013) Stresszoldó és relaxációs módszerek. Park Könyvkiadó.

Wayne W. Topping (1996) Győzelem a distressz felett. Phoenix Stúdió Bt.

Tetszett Önnek bejegyzésünk? Kérjük, ossza meg ismerőseivel az alábbi gombok segítségével!

Kíváncsiak vagyunk az Ön véleményére!

Ön hogyan lazít egy stresszes nap után?

Kérjük, mondja el véleményét bejegyzésünkről!
Tapasztalatával segíthet nekünk az Ön számára érdekesebb, hasznosabb bejegyzéseket készíteni és támogatást nyújthat a többi olvasónak is. Kérjük, hogy hozzászólásában kerülje a sértő szavakat és próbáljon meg első szám első személyben, minél objektívebb módon fogalmazni. Minden hozzászólás moderálás után (tehát nem azonnal) kerül megjelenítésre. Fenntartjuk a jogot, hogy a mások számára bántó módon megírt véleményeket ne publikáljuk. Hozzászólásából csak az Ön neve és az üzenet maga nyilvános!

Ide írhatja hozzászólását!

Kijelentem, hogy elfogadom az ÁSZF-et és az Adatvédelmi Szabályzatot.
Kijelentem, hogy elmúltam 18 éves. Kijelentem, hogy 14 és 18 év közötti vagyok, de a törvényes képviselőm hozzájárulásával használom ezt az oldalt. 14 év alattiként kijelentem, hogy a törvényes képviselőm jár el helyettem.
  • Hajnal Papp Nikoletta
    2019.06.25.
    Jó napot hagy kérdezem már meg hogy olyankor mit lehet tenni ha valaki nem tud nemet mondani az adót pillanatban??
    Habis Melinda
    2019.06.25.
    Kedves Nikoletta! Köszönjük hozzászólását! A nemet mondás, vagy más néven az asszertív kommunikáció pszichológussal való közös munka során tanulható. Amennyiben szívesen belevágna, jó szívvel ajánlom ehhez cikkünk íróját, Pergel-Száraz Cintia pszichológusnőt, akihez weboldalunkon keresztül tud foglalni időpontot. Üdvözlettel: Habis Melinda, az oldal adminisztrátora

Kíváncsi további érdekességekre?

Iratkozzon fel hírlevelünkre!