Alkoholizmussal kapcsolatos érdekességek - OnlinePszichológus.net
Mit érdemes tudni még az alkoholizmusról?
Szerző: Szabó Lili
2018.06.19.

A korábbi alkoholizmus témájában írt cikkeinkben részleteztük az alkoholizmus különböző típusait, illetve kialakulásának okait. A mai blog bejegyzésünkben arra keressük a választ, hogy milyen káros hatásai vannak a túlzott mértékű alkoholfogyasztásnak, mennyit ihatunk, s milyen fontosabb alkohol problémával kapcsolatos zavarokat érdemes ismernünk.

Milyen káros hatásai lehetnek az alkoholfogyasztásnak?

Az alkoholizmus nemcsak társadalmi, hanem pszichológiai, gazdasági és orvosi probléma is. Az alkoholizmus a test minden szervére hatást gyakorol, s ezek közül a legkritikusabbnak  az agyra történő hatása mondható.  Több kutatásból megtudhatjuk, hogy az alkohollal visszaélő egyének gyakran mutatnak gondolkodásbeli vagy kognitív deficitet, illetve hogy az alkohol-abúzus idegrendszeri károsodásokat, sajátos idegrendszeri kórképeket is okoz. Az viszont már kevésbé ismert, hogy a krónikus alkohol-abúzus gyakorlatilag minden szervünket, szövetünket károsíthatja. Következményei miatt közülük is kiemelkedő a váz- és szívizomzat, a csontok, belek, máj és hasnyálmirigy károsodása. Az alkoholos izombetegség a vázizomzat nagyfokú károsodásában, a csontkárosodás csontritkulásban, a belek károsodása bélmotilitási és tápanyagcsere-felszívódási zavarokban nyilvánul meg. Ez utóbbi az érintettek súlyos leromlásához vezet. A hasnyálmirigy-károsodás pedig komoly emésztési zavarokhoz illetve cukorbetegséghez is vezethet.Mennyi alkohol fogyazstása megengedhető? Onlinepszichologus.net

A KSH statisztikája az alkoholos szívizombetegség, a perifériás idegek betegsége, valamint a májzsugor, és az alkoholos májbetegség halálozási adatait szedi csokorba. Évente mintegy négy-ötezren halnak meg alkoholos megbetegedés miatt, de érdemes áttekinteni, ezeken kívül mire számíthat az, aki rendszeresen fogyaszt nagyobb mennyiségű alkoholt. 

Mennyi alkohol nem káros még a szervezetre?

Több kutatás alapján az elfogadható alkoholfogyasztás napi mennyiségének felső határa maximum negyven gramm tiszta szesz a férfiaknál, a nőknél ennek a fele. Az említett 40 gramm alkoholt tartalmaz  például 1 dl whisky, 1,5 üveg sör vagy 4 dl bor. Egy alkohol egység egyenlő 8-12 gramm alkohollal, ez az a mennyiség, amennyit egy átlagos ember mája egy óra alatt képes lebontani. Így kifejezhető úgy is, hogy férfiaknak heti 21 "italegység" (kb. 210 g alkohol), nőknek heti 14 "italegység" (kb. 140 g alkohol) a megengedhető fogyasztás, ami még nem hat károsan hosszútávon sem. Egyes vélemények szerint célszerű lenne hetente minimum két teljesen alkoholmentes napot tartani, ebben az esetben a heti értékek férfiaknál 150, nőknél pedig 80 grammra csökkennek.

Elsődleges vagy másodlagos betegség?

Az alkoholizmus diagnózis megadásának a feltételei: a kóros ivási szokások, a testi, a pszichoszociális károsodások, valamint a pszichés függőség. Fontos azt is megállapítani a diagnosztizálás során, hogy elsődleges vagy másodlagos-e az alkoholbetegség. Elsődleges betegség esetén ép személyiségnél a visszaélés folyamán alakul ki a függőség. Amennyiben valamely pszichiátriai betegség (szorongásos zavar, depresszió, stb.) talaján jön létre a dependencia, azaz a függőség, másodlagos az alkoholbetegség. A mértéktelen ivás nemcsak feszültségcsökkentő hatású, s nemcsak gondfeledő, euforizáló hatású, hanem kezdetben megkönnyíti a kommunikációt. Sokaknak ez a késztetés fokozódás adja a jutalmazást, ami az alkoholhoz való hozzászokást segíti. A következő hozzánk érkező levélből mutatunk be részletet egy vélhetőleg másodlagos alkoholbetegség leírására:

Az alkohol kezdetben megkönnyíti a kommunikációt"Több mint egy éve vagyunk együtt a barátommal. Elég stresszes a munkája, és mellette tanul is, ritkán van időnk kikapcsolódni. Mikor együtt vagyunk, mindig elmegyünk a nyaralójába. Régebben még nem tulajdonítottam neki jelentőséget, de mostanában furcsállom, mennyit iszik ilyenkor. Azt mondja, csak így tudja feloldani azt a mérhetetlen stresszt, ami a jelenlegi életét jelenti. Én is szoktam olyankor alkoholt fogyasztani, de közel sem annyit, amennyit ő... sokszor úgy leissza magát hogy elalszik ott, ahol éppen van, ülve vagy a földön akár... egészen addig nem foglalkoztam ezzel, ameddig el nem mondta, hogy egyik alkalommal munka közben is kibontott egy üveg sört, mert másképp nem bírta (emberekkel foglalkozik). Alapvetően nagyon szorongó természetű, a körmeit is folyton rágja, nagyon maximalista típus, aki mindig mindent tökéletesen csinál- emiatt sokszor nem tud aludni, csak forgolódik. Volt, hogy ilyenkor is ivott, hogy utána jobban tudjon aludni. Milyen kilátásaim lehetnének mellette hosszútávon, ha állítása szerint nem válna alkoholistává? Gyakorlatilag nem ez látszik..."

Milyen különböző szakkifejezésekkel találkozhatunk az alkohollal kapcsolatos zavarok leírásában?

Számos betegség, sérülés vagy pszichés zavar kialakulásában is szerepet játszik az alkohol, és nem minden esetben a bevitt mennyiség a fő ok.
Az akut alkoholmérgezésről metil- vagy etilalkohol káros mértékű fogyasztása esetén beszélhetünk, ilyen esetben kórházi ellátás is szükséges. A metilalkoholból (amelyet vegyiparban alkalmaznak) kis mennyiség is elegendő, hogy visszafordíthatatlan károsodást vagy halált okozzon. Tünetként észlelhetjük a remegést, fejfájást, látáscsökkenést, nagyobb mennyiség esetén halált. Az etilalkohol mérgezés nagyobb mennyiségű alkohol bevitele során jöhet létre, s súlyos tünete lehet, ha nem lehet kapcsolatot teremteni az alkoholt fogyasztóval, azaz nem lehet felrázni vagy kommunikálni vele. Veszélyeztető állapotnak tartjuk, mert igen nagymértékben hajlamosít szövődményre (például anyagcsere-zavarra).
Patológiás részegség esetén akár kis mennyiségű alkohol tartalmú ital vagy készítmény bevitele során a szokásos mértéket nagymértékben meghaladó súlyosságú tudatzavar, agresszivitás, érzékcsalódás (pl. hanghallási hallucináció) lép fel, s ilyen esetben pszichiátriai osztályon történő kivizsgálás szükséges.
Abúzív ivással többnyire fiatal vagy középkorú férfiak esetében találkozunk. Ennek az ivás-féleségnek három jellemzője van: 1. váratlan, kiszámíthatatlan és szabálytalan időközönként, 2. kontrollvesztő módon jelentkezik, 3. nagymértékben hajlamosít súlyos mértékű tudatzavarra, agresszivitásra, traumatizációra. Ez azt jelenti, hogy sajnos viszonylag gyakran jár súlyos következményekkel ez az állapot. Az abúzív ivó, ha csak nem érte súlyos sérülés, testileg általában jó állapotban van, szociálpszichológiailag azonban nem mindig. Ilyenkor egyébként az együttműködési hajlandóság kivételesen egészen jó, és a rövidtávú prognózis is jó. Megvonási panaszok, illetve tünetcsoport ilyenkor nincs.
A függő ivó (korábbi cikkünkben részleteztük a típusait) általában alkohol okozta belgyógyászati jellegű panaszokkal – hányás, hasmenés, fogyás, felhasi fájdalmak – jelentkezik, az alkoholt pedig talán meg sem említi, vagy ha mégis, akkor annak szerepét bagatellizálja. Alkoholfüggőség súlyossága kérdőívünkből képet kaphat saját, vagy szerette állapotáról.
Antialkoholistának pedig az olyan személyt nevezzük, aki saját döntése alapján elutasítja az alkohol fogyasztását, azaz nem iszik vagy eszik alkohol tartalmú készítményeket.

Amennyiben problémájára ráismer a cikkben, s szeretne segítséget kapni, szeretettel várja az onlipszichologus.net csapata négyszemközti online konzultációraSzabó Lili - OnlinePszichológus.net

A Blogbejegyzést Szabó Lili írta, akihez időpontot négyszemközti konzultációra az alábbi linken tud foglalni

Felhasznált irodalom:

Buda, B. (1992) Az alkohológia új távlatai. Alkoholizmus elleni Bizottság, Budapest.
Cermak, L.S. (1994) Kognitív folyamatok deficitje krónikus alkoholistáknál. In Alkohol okozta agykárosodások (szerk Erdélyi Alisza) Országos Alkohológiai Intézet, Budapest.
Charness, M. E. (1994) Az alkohol és az agy. In Alkohol okozta agykárosodások (szerk Erdélyi Alisza) Országos Alkohológiai Intézet, Budapest.
Funk, S. (2003) Új lehetőségek az alkoholizmus kezelésében. In Hippocrates. Családorvosi és foglalkozás-egészségügyi folyóirat. V. Évfolyam. 2. szám. Dzeta Kiadó, Budapest.
Füredi, J., Németh, A. (2007) A pszichiátria rövidített kézikönyve. A Pszichiátria magyar kézikönyvének rövidített, átdolgozott kiadása. Medicina, Budapest.
Kelemen, G. (2001) Szenvedélybetegség, család, pszichoterápia. Pro Pannónia Kiadó, Pécs.

Tetszett Önnek bejegyzésünk? Kérjük, ossza meg ismerőseivel az alábbi gombok segítségével!

Kíváncsiak vagyunk az Ön véleményére!

Ön szerint mi lenne a helyes döntés, ha alkoholprobléma merülne fel a családjában?

Kérjük, mondja el véleményét bejegyzésünkről!
Tapasztalatával segíthet nekünk az Ön számára érdekesebb, hasznosabb bejegyzéseket készíteni és támogatást nyújthat a többi olvasónak is. Kérjük, hogy hozzászólásában kerülje a sértő szavakat és próbáljon meg első szám első személyben, minél objektívebb módon fogalmazni. Minden hozzászólás moderálás után (tehát nem azonnal) kerül megjelenítésre. Fenntartjuk a jogot, hogy a mások számára bántó módon megírt véleményeket ne publikáljuk. Hozzászólásából csak az Ön neve és az üzenet maga nyilvános!

Ide írhatja hozzászólását!

Kijelentem, hogy elfogadom az ÁSZF-et és az Adatvédelmi Szabályzatot.
Kijelentem, hogy elmúltam 18 éves. Kijelentem, hogy 14 és 18 év közötti vagyok, de a törvényes képviselőm hozzájárulásával használom ezt az oldalt. 14 év alattiként kijelentem, hogy a törvényes képviselőm jár el helyettem.

    Kíváncsi további érdekességekre?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre!