Pánik zavar kialakulása - OnlinePszichológus.net
Miért alakul ki a pánikzavar? Milyen típusai vannak?
Szerző: Szabó Lili
2018.07.31.

Korábbi blobejegyzéseinkben a pánikzavar tüneteit és kezelési lehetőségeit részleteztük. A mai cikkünkben a pánikzavar típusaira térünk ki. Arra is keressük a választ, hogy milyen különböző okokra vezethető vissza a betegség kialakulása.

A pánikbetegség általában a serdülőkor végén vagy a fiatal felnőttkorban szokott megjelenni. Annak az esélye, hogy egy ember az élete során legalább egy pánikrohamot átéljen 10-15 % körül van, de csak minden harmadik-negyedik esetben válnak a rohamok ismétlődővé.

Milyen típusú pánikbetegségeket különböztetnek meg?

A tünetek gyakran egyidőben jelennek meg, és a vezető, legsúlyosabb tünet alapján a pánikbetegség három alcsoportját különböztetjük meg Gábor S. Pál szerint:A pánikbetegség szívpanaszokat okoz

  • Kardinális vagy mellkasi pánik. A pánikrohamok alatt a kliens figyelmének legfőbb fókuszává a szív- vagy légzési probléma miatti haláltól való félelem válik.
  • Neurológiai vagy cerebrális pánik. Ennél az alfajnál a betegek rosszulléte fejfájással kezdődik, vagy fejfájás hatására növekszik, majd érzés-zavarok, végtagzsibbadások, erős szívdobogás-érzés, halálfélelem és megőrüléstől való félelem lép fel. 
  • Gasztrointesztinális vagy hasi pánik. A beteget gyomortáji, hasi fájdalmak, émelygés, szédülés, gyengeség gyötri, hasi diszkomfort érzés lép fel, halálfélelem kíséretében.

Milyen életesemények játszhatnak közre a betegség kialakulásában?

A pánikzavar kialakulásában leggyakrabban előforduló pszichotraumák és életeseményeket összegyűjtve a következő eredményeket kapták a kutatók. Egy közel álló személy halála sok esetben fellelhető volt a betegség előzményeként, sokszor a halálesetet nem sikerült megfelelően feldolgozni az érintett számára. További tényezők, amelyek közrejátszhatnak a betegségben: az anyagi nehézségek, azaz életkörülmény rosszabbodása, vagy a munkahely elvesztésével járó stressz, a magánéletet sújtó válságok, mint például házassági- vagy párkapcsolati problémák, válás, családi konfliktusok, s végül súlyos trauma balesetek átélése vagy látványa során. Most nézzük át, hogy a pánikbetegség keletkezését milyen típusú elméleti megközelítésekben hogyan lehet magyarázni.

Tévesen értelmezzük a testünk reakcióit?

A pszichofiziológiai megközelítés kulcsfogalma a tünetek katasztrofálissá minősítése. A pánikbetegségnél maga a pánikrosszullét bizonyos testi érzetek téves katasztrofizáló értelmezésének eredményeképpen jön létre. A katasztrofizáló tévértékelést követően a reálisnál sokkal súlyosabbnak ítéli a személy az eseményeket, amennyiben közvetlen létfontosságú fenyegetettséget jelez. A félelmi reakciók kialakulása a veszély túlbecsülésének és a biztonsági lehetőségek alábecsülésének összjátékaként alakul ki. A beteg - tudatosan vagy tudattalanul- fokozottan figyeli testének bizonyos funkcióit, pl. a szívverését, és annak apró változásait egy közelgő pánikroham, vagy testi katasztrófa előjelének értelmezve fokozódó szorongást él át, amely tovább súlyosbítja a tünetek megélését. Ezt ismét érzékelve még jobban megrémül, s a szervezet még több tünettel reagál. A kiállt pánikroham úgy rögzül, mintha életveszélyt élt volna át a félelmetesnek ítélt testi tünetek által. Ezek az átélt érzések pedig csökkentik az érzékenységet, amely állandósult éber veszélyfigyelő állapotot idéz élő, így szinte előkészíti a következő rohamot. Ezt a fajta kölcsönös hatást nevezzük önerősítő körnek.

Milyen biológiai folyamatok állhatnak a pánikreakció mögött?

A pánikbetegség biológiai megközelítéseA biológiai megközelítés szerint a váratlan vagy spontán pánikroham hirtelen éri a beteget, kiváltó ingerként, előjelként semmiféle szituáció, gondolat, érzés nem érhető tetten, s valójában egy „téves fulladásos riasztás" történik agytörzsi szinten, s ez okozza a pánikrohamot. A tartós stressz, vagy a belső endokrin miliő változásai miatt (szülés, menstruáció, stb.) az agy oxigénellátását monitorozó, széndioxidra érzékeny kemoreceptorok "beérzékenyülnek", és kisfokú széndioxid vagy laktátszint emelkedésre a légzőközpontban egy pillanatnyi légzésmegállást idéznek elő, amelyre kompenzációként hiperventilláció (légzésgyakoriság túlzott emelkedése) alakul ki. A biológiai modellben a félelem másodlagos szerepet játszik a roham elindításában. Más biológiai kutatásokban azt találták, hogy a pánikreakciót a locus coeruleus (agytörzsi mag) noradrenalin- aktivitásának változásával hozhatók összefüggésbe.

Milyen eredményekre jutottak a pszichodinamikus elmélet képviselői?

A kötődéselmélet szempontjából is megvizsgálták a pánikbetegeket. Azt találták a kutatók, hogy a pánikbetegségben szenvedő betegek magasabb pontszámot kaptak a szorongó/ambivalens kötődés skáláján a többi résztvevőhöz képest. Emiatt úgy gondolták, hogy nehézséget okoz számukra a kötődés és a szeparáció közötti normális ingadozás kezelése, mivel fokozottan érzékenyek mind a szabadság, mind a biztonság és védelem elvesztésére. Tapasztalati tény, hogy a kötődés veszélybe kerülése tud mindent elsöprő pánikot kiváltani.

DeMasi modellje a neurológiai felfedezéseket hozza összefüggésbe a pszichodinamikus magyarázatokkal. Az implicit memóriában (a hosszútávú memória azon része, ahol a képességek és a tevékenységek tárolódnak el) elraktározott traumatikus rettegést egy korábbi veszélyhelyzethez kondicionálódott inger hívhatja elő. A pánikzavarra jellemző mindent elsöprő szorongás megragad az amydala/limbikus rendszer körben, és így a kéregben az értelem erői nem tudják megfelelően feldolgozni. Az elképzelt veszélyt, mely gyakran egy korábbi traumában gyökerezik, nem sikerül megkülönböztetni a valós veszélytől, s így alakul ki a pánikreakció.

Amennyiben problémájára ráismer a cikkben, s szeretne segítséget kapni, szeretettel várja az onlipszichologus.net csapata négyszemközti online konzultációra.

A Blogbejegyzést Szabó Lili írta, akihez időpontot négyszemközti konzultációra az alábbi linken tud foglalni. Szabó Lili - OnlinePszichológus.net

Felhasznált szakirodalom:

ÁGOSTON, G.(1996)  A pánikbetegség. Háziorvos-Továbbképző Szemle.1: 89-92

BÁNKI, M., Cs. (1994) Az agy évtizedében. Biográf, Budapest.

BÁNKI, M., Cs. (1995) Pánik és Fóbiák. Cserépfalvi Kiadó, Budapest.

COMER, R.  J. (2005) A lélek betegségei. Osiris Kiadó, Budapest.

GABBARD, G. O. (2008) A pszichodinamikus pszichiátria tankönyve. Lélekben Otthon, Budapest.

NUSSBAUM, A.M. (2013) A DSM-5 diagnosztikai vizsgálat zsebkönyve. Oriold és Társai Kft. Budapest.

PERCZEL, F. D., MÓRÓTZ, K. (szerk) (2010) Kognitív viselkedésterápia. Medicina, Budapest.

SZENDI, G. (2000)  Pánikbetegség. A probléma közel sincs megoldva. In: Praxis, 2000. IX/10

 

Tetszett Önnek bejegyzésünk? Kérjük, ossza meg ismerőseivel az alábbi gombok segítségével!

Kíváncsiak vagyunk az Ön véleményére!

Ön szerint mit érdemes tenni, ha egy szerettünk pánikbeteg?

Kérjük, mondja el véleményét bejegyzésünkről!
Tapasztalatával segíthet nekünk az Ön számára érdekesebb, hasznosabb bejegyzéseket készíteni és támogatást nyújthat a többi olvasónak is. Kérjük, hogy hozzászólásában kerülje a sértő szavakat és próbáljon meg első szám első személyben, minél objektívebb módon fogalmazni. Minden hozzászólás moderálás után (tehát nem azonnal) kerül megjelenítésre. Fenntartjuk a jogot, hogy a mások számára bántó módon megírt véleményeket ne publikáljuk. Hozzászólásából csak az Ön neve és az üzenet maga nyilvános!

Ide írhatja hozzászólását!

Kijelentem, hogy elfogadom az ÁSZF-et és az Adatvédelmi Szabályzatot.
Kijelentem, hogy elmúltam 18 éves. Kijelentem, hogy 14 és 18 év közötti vagyok, de a törvényes képviselőm hozzájárulásával használom ezt az oldalt. 14 év alattiként kijelentem, hogy a törvényes képviselőm jár el helyettem.
  • Török Gizella
    2018.08.07.
    Én vagyok a pánik beteg és sok mindenben magamra ismertem az olvassottakbol és szeretnék többet még tudni és persze meggyógyulni
    Habis Melinda
    2018.08.07.
    Kedves Gizella! Köszönjük hozzászólását. Amennyiben további cikkeket szeretne olvasni a pánikbetegségről, javaslom, hogy használja az oldal jobb felső sarkában levő keresőablakot. Rengeteget írtunk már erről a kórképről. Konkrét kérdés esetén pedig kérem írjon bátran pszichológus válaszol rovatunkba. Szeretettel várjuk megkeresését! Üdvözlettel: Habis Melinda, az oldal adminisztrátora

Kíváncsi további érdekességekre?

Iratkozzon fel hírlevelünkre!