Időnként mindannyian szomorúak vagyunk, hiszen időről időre mindenkit érnek kudarcok és veszteségek. Gyakran használjuk a depressziós kifejezést, ha valakit lehangolnak, kedvetlennek látunk. Mi a különbség a kórkép és a negatív hangulat között? A legfontosabb eltérés, hogy ha valaki depresszióban szenved, akkor nála a levertség, a kedvetlenség kontrollálhatatlan mértékű és általában minden ok nélkül (vagy nem túlzottan jelentős esemény hatására) jelentkezik. Sajnos igen gyakori, hogy a depresszió nem kerül időben felismerésre, azt gondoljuk, szeretteink pusztán visszafogott viselkedésű, pesszimista hozzáállású emberek, valójában azonban másról, egy kezelendő betegségről van szó. Érdemes megjegyezni, hogy a váratlanul történő öngyilkossági kísérletek jelentős részét depressziós betegek követik el.

Mit érez egy depresszióban szenvedő személy?

A depresszióban szenvedő beteg magányt, belső ürességet tapasztal, kilátástalannak látja a helyzetét. Gyakran dühös, de agresszióját tagadja, sőt, önmaga ellen fordítja. Értéktelennek gondolja magát, bűntudatot érez olyan dolgok miatt is, amelyeket nem követett el, amik nem az ő hatáskörébe tartoznak. Kizárólag negatív emlékeket képes felidézni, gondolkodása monoton, a jövőjét borúsnak látja. Kapcsolatrendszerét elhanyagolja, teendőit halogatja. Legszívesebben egész nap az ágyában feküdne, kimerültnek, erőtlennek érzi magát, az alvás azonban nem tölti fel energiával. kimerültség, fáradtság Gyakran előfordul hogy nehezen alszik el, felébred, de az is jellemző, hogy egy depresszióban szenvedő személy túl sokat, akár napi 12 órákat alszik. A beteg sokszor feszült, ingerlékeny. Megjelenése elhanyagolt, nem fordít kellő figyelmet a személyi higiéniára, öltözködése gyakran öreges. Olyan testi tüneteket tapasztalhat, mint például a fejfájás, szédülés, emésztési zavar, mellkasi szorítás, székrekedés. Szexuális érdeklődése lecsökken. Jellemző az alkohol és drogfogyasztás is.

A depressziós állapot kritériuma, hogy a lehangolt állapot, vagy az érdektelenség, örömképtelenség legalább két hétig tartson. Érdekes, hogy gyerekeknél gyakran ingerültség, izgágaság jelezi a depressziót. A betegségre jellemző tünet a testsúly változása a felfokozott vagy drasztikusan lecsökkenő étvágy miatt. Alvászavarok, fáradtság érzés is kísérik. A beteg mozgásának tempója is megváltozik, általában nehézkessé, lassúvá válik (de ennek ellentéte is előfordulhat). Képtelen a hatékony koncentrációra és a döntéshozásra. Bűntudatot él meg, foglalkoztatja a halál gondolata, ezt látja az egyetlen kiútnak a szenvedéséből.

Tudta? Érdekességek a depresszióról…

 

  • A depresszió igen gyakori betegség, a nők 6-12%-át, a férfiak 3-6%-át érinti élete során legalább egyszer. A nemi különbség hormonális hatásokkal magyarázható.
  • Megterhelő életesemények utáni fél évben a depressziós kórkép előfordulásának valószínűsége hatszoros.
  • Az önértékelés sérülése kiválthatja az arra érzékeny személyeknél.
  • A nehéz gyermekkor (pl elhanyagoló környezet) növeli az előfordulásának valószínűségét. A szülők halálához és a bántalmazáshoz hasonlóan.
  • Családi halmozódást mutat. Genetikai háttere van. érzelmi támasz
  • Összefüggést mutat az alacsony önbecsüléssel, a kritikára való hajlammal és a társas kapcsolatokban érzett inkompetencia érzéssel.
  • Nőknél inkább a kapcsolati konfliktusok, veszteségek (válás, halál), férfiaknál inkább a munkahelyi problémák váltják ki.
  • Megfelelő kezelés hiányában akár évekig tarthat és újra és újra kiújulhat. (Egy éven belül ennek valószínűsége 60%)
  • Súlyos esetben a depresszióhoz hallucinációk (hanghallások, látomások) és téves eszmék társulhatnak (például csillapíthatatlan bűnösség érzés, világvége gondolatok).
  • A bensőséges emberi kapcsolatok pozitívan hatnak erre a kórképre (is).
  • A gyakran önfeláldozó, alárendelődő viselkedésű személyeknél nagyobb valószínűséggel fordul elő.

kedvtelenség, erőtlenség

A depresszió típusai

 

  • Többféle depresszió létezik. melyek lefolyása jelentős különbséget mutat. Létezik úgynevezett endogén depresszió, melynek nehéz lenne meghatározni a kiváltó okát, és exogén depresszió, ami erős stresszhatás után szokott előfordulni.
  • Van úgynevezett unipoláris depresszió (pusztán a fent részletezett tünetek) és bipoláris zavar is, melyben a levert időszakot időről időre felfokozott hangulatú állapotok váltják fel.
  • Létezik szülés után előforduló áltozata (ún. posztpartum depresszió), ami hormonális hatásokra és a megváltozott, és érzelmileg-testileg megterhelő élethelyzet miatt alakul ki.
  • Depresszióban szenvedő személyeknél megváltozik az alvás mintázata (az agyhullámok más sorrendben és időtartamban jelennek meg az alvás alatt).
  • A szezonális depresszió főleg ősszel és télen, a sötét, hideg időjárás beköszöntével szokott indulni.
  • Létezik úgynevezett maszkolt depresszió, aminél a fizikai tünetek vannak előtérben a lehangoltsággal és reményvesztettséggel szemben.
  • Gyakori az időskori depresszió, melyben a nyugtalanság, szorongás van előtérben.

pszichoterápiával a depresszió ellen

Hogyan kezelhető a depresszió? 

Ha a depressziós állapot nem túl régóta áll fenn és a tünetei enyhék, a gyógyuláshoz elég lehet a  pszichoterápiás kezelés. Ennek megállapítása azonban feltétlenül klinikai szakpszichológus vagy pszichiáter szakorvos dolga. Súlyosabb tünetek esetén gyógyszeres terápia is szükséges. A legtöbb esetben a gyógyszeres és a pszichoterápiás segítség együtt hozza meg a kívánt eredményt. A kezdeti gyógyszerszedés után a pszichoterápia előre haladtával a gyógyszerek elhagyhatóvá válhatnak, és a hangulatzavar gyógyul. Kiegészítő kezelésként pedig jó hatásfokú a csoportterápia is.

Érdekli, hogy Önnek vagy szeretteinek vannak-e depressziós tünetei? Ha igen, tesztünk kitöltése után erre is választ kaphat!

Felhasznált irodalom:

Bálint P (1981) Orvosi élettan. Medicina Könyvkiadó, Budapest

Comer, R. J. (2005) A lélek betegségei Osiris Kiadó, Budapest

Füredi J., Németh A., Tariska P. (szerk.) (2015) A pszichiátria magyar kézikönyve. Medicina

Gabbard, G. O. (2008) A pszichodinamikus pszichiátria tankönyve. Oriold

Nussbaum, A.M. (2013) A DSM-5 diagnosztikai vizsgálat zsebkönyve. Oriold és Társai Kft. Budapest.

További olvasnivalók a témában:

Atkinson, S. (2014) Kiút a depresszióból. Harmat
Belső N. (2013) Depresszió : betegség vagy úri huncutság? Jaffa
Teasdale, J. Williams, M., Segal, Z., (2016) Tudatos jelenlét a gyakorlatban : 8 hetes program a mindennapok örömtelibb megéléséért, valamint a depresszió és a szorongás kezelésére. Kulcslyuk
Servan-Schreiber, D (2015) Szíveddel figyelj : a stressz, a szorongás és a depresszió gyógyításának új módjai. Park Kiadó