Számos tanulmány született arról, hogy mitől jó vagy rossz egy házastársi kapcsolat. Mai blog bejegyzésükben arra keressük a választ, hogy a házasság minősége, vagy a családi állapotunk hogyan függhet össze lelki és testi egészségünkkel.

Mennyire fontos a család?

A családi kapcsolatok nagy jelentőséggel bírnak az életünk alakulásában. Családunk körében töltjük el időnk nagy részét, és tőlük kapjuk a legtöbb támogatást. Több tanulmány is bizonyította, hogy a társas kapcsolatok támogató hatása és az egészségi állapot szoros összefüggésben van. Az összetartó és jól működő családi kapcsolati háló védelmet nyújt az egyén egészségének megőrzésében, s a legtöbb megbetegedés esetében csökkenti a rizikófaktorok számát.
Átalakulóban van azonban a családszerkezet manapság: a fiatalok közül egyre többen választják az élettársi kapcsolatot, a nők egyre később szülik meg az első gyermeküket. A kutatások bebizonyították azonban azt is, hogy az élettársi kapcsolatok ötször bomlékonyabbak, mint a házassági kapcsolatok. Kiderült továbbá az is, hogy az első gyerek megszületése után már nagyon erős ez a bomlási tendencia, míg a házasságokra ez nem igaz. Egyes szociológiai értelmezések szerint azért bomlanak fel ezek a kapcsolatok gyakrabban, mert van egy olyan következményük, hogy leértékelődik a férfi-női együttélés, mint örömet adó emberi kapcsolat, míg más szociológusok abban látják ennek az okát, hogy az együttélés csalódást hoz a pár számára még a házasságkötés előtt, ami elveszi a házasulási kedvüket.

Vajon milyen egészségügyi előnyökkel jár a jó házasság?

Egy jól működő házasságnak számtalan előnye van egészségünkkel kapcsolatban is, sok tanulmány igazolta, hogy a házasok szemben a nem házasokkal boldogabbak, elégedettebbek és egészségesebbek.A bensőséges párkapcsolat lelkileg védő hatású Az egyik magyar országos felmérés adatait vizsgálva a családi állapot és az egészségi állapot szerint, arra az eredményre jutottak a kutatók, hogy a jó házasságban élőknek a depresszió, a szorongás, a vitális kimerültség és az alvászavarok skálákon elért pontszámuk szignifikánsan alacsonyabb volt, mint az elváltaké, vagy a rossz házasságban élőké. Az egészségi magatartást illetően pedig az átdohányzott évek száma az elváltak esetében volt a legmagasabb, s őket követte a rossz házasságban élők. Összegzésként azt a következtetést vonták le a kutatók, hogy a jó házasságban élő nők és férfiak életminőség-mutatói a legjobbak, ugyanakkor a rossz házasságban élők életminőség-mutatói az elváltaknál is rosszabbnak bizonyultak. További kutatások is bebizonyították, hogy az egészségi állapotbeli problémák a jó házassági kapcsolatban élőknél fordulnak elő legkevésbé, míg az özvegyek szenvednek leginkább egészségiállapot-romlásban.

Hogyan hat ránk a házassági stressz?

Egy házasság működőképessége Gottmann szerint az érzelmi intelligencia függvénye, fontos, hogy a házasfelek megtalálják a módját annak, hogy megakadályozzák az egymással kapcsolatos negatív gondolataik és érzelmeik felülkerekedését a pozitív érzéseken. A házasság minősége fiziológiai változásokkal jár együtt: a negatív, ellenséges viselkedést követi a stressz-hormonszint és a kardiovaszkuláris reaktivitás (szív és érrendszeri rizikó) megemelkedése, valamint az immun-funkciók csökkenése. A házastársi stressz kétféle módon járulhat hozzá az egészségromláshoz: indirekt úton a pszichiátriai zavarok, depresszió, szorongás gyakoriságának, intenzitásának a növekedésével, valamint egészségkárosító magatartásformák útján, direkt úton pedig a szív-érrendszer, neuro-endokrin, és immunrendszer fiziológiai folyamataira gyakorolt hatásával.

Milyen folyamatokat okoz a válás bennünk?

Sok házasság minden igyekezet ellenére válással végződik, s sajnos az elváltak aránya a magyar lakosság körében egyre csak nő. A liberálisabb váláspolitika mellett a terjedő női munkavállalást, a nőmozgalmakat, a változó szexuális erkölcsöket, a megváltozott egyéni szemléletet, s a házassággal szemben támasztott elvárások fokozódását okolták mindezért.
A válás testileg-lelkileg megterhelő lehetA házasság felbomlása olyan nagy törést jelenthet egy ember életében, mint a házastárs halála, és hasonló gyászmunkát is eredményezhet. Különbséget azonban a kétféle veszteség között abban találtak, hogy a válás sokkal nagyobb dühöt ébreszt, mint a halál, illetve a szomorúság, a sóvárgás is sokkal erőteljesebb lehet. Az elhagyottság érzése a házasságok felbomlása esetén erősebb lehet, hiszen a másik fél saját döntése, hogy el akar válni. A válás ezért csökkenti az elhagyott fél önbizalmát. Egyes tanulmányok szerint a válás során a gyászmunkát sokkal nehezebb elvégezni, hiszen mindkét résztvevő él a válás után, csak a házasság halott, s olyasvalakit gyászol meg az ember, aki még nem halt meg. Társunk elvesztése (akárhogyan is történt) megváltoztatja az addigi életünk feltételeit. Mindannyiunknak van egy boldogság-alapértékünk, egy genetikailag és személyiség-tényezők által meghatározott egyéni átlagunk, mely a különböző életesemények (pl. családi állapot változás, állás elvesztése, különböző betegségek vagy különböző apró sikerek) során kilendül az átlagunk alá vagy fölé, de ezek a kilengések visszatérnek az alapértékükhöz. Vannak, akiknek a jólléte a válás következtében átmeneti zavart szenved, és vannak olyanok is, akiknek a pályáját oly mértékben lefelé kényszeríti, hogy előfordul, hogy sosem épülnek fel teljesen. Akadnak viszont olyanok, akiknek a javára szolgál a válás.

Milyen testi panaszok fordulhatnak elő ezekben a helyzetekben?

A pszichoszomatikus betegségek között a leggyakrabban fejfájásra, krónikus fáradtságérzetre, alvászavarokra, emésztési zavarokra, illetve gerinc és szívproblémákra panaszkodnak a páciensek. A kutatásokból megtudhatjuk, hogy a derékfájás az özvegyeknél, az elváltaknál a leggyakoribb, a fejfájás szintén az özvegy és elvált családi állapotú egyénekre jellemző. Számos esetben a rendezetlen családi viszonyok okozzák a tüneteket. Sokszor a tünetek megjelenése előnnyel is járhat, hiszen a (megmaradt) családtagok odafigyelését, gondoskodását válthatja ki, így a tünetek tartósan elhúzódhatnak vagy sűrűbben ismétlődhetnek, azaz az egyén társas kapcsolati, illetve a szeretet iránti szükségletének kielégítését szolgálhatja.

Milyen kezelési módszereket érdemes igénybe venni?

Házassági krízis esetében érdemes párterápiára eljárni, hiszen a házasság felbomlását, a válást meg lehet előzni párterapeuták segítségével. A párkapcsolati veszteségnek sok formája van: párkapcsolat felbomlása, jegyesség felbomlása, válás, vagy a társ elhalálozása, ezekben az esetekben a gyász feldolgozásában gyásztanácsadással is foglalkozó szakembert javasolt felkeresni. Ma már önsegítő csoportok is rendelkezésre állnak mind a válás, mind a haláleset feldolgozásának segítésére.

Láthattuk, hogy mennyire fontos az ember életében lelki egészsége szempontjából, hogy jól működő család vegye körül. Amennyiben problémájára ráismer a cikkben, s szeretne segítséget kapni, szeretettel várja az onlipszichologus.net csapata négyszemközti online konzultációra. Szabó Lili - OnlinePszichológus.net
A Blogbejegyzést Szabó Lili írta, akihez időpontot négyszemközti konzultációra az alábbi linken tud foglalni.

Felhasznált szakirodalom:

Balog, P. (2006) Házasság és életminőség: házasság, házastársi stressz, válás. In Kopp, M., Kovács, M. (szerk) A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Semmelweis Kiadó, Budapest.
Kovács, E., Pikó, B. (2007) Nem hagyományos egészségvédő faktorok jelentősége: család, társas támogatás, egészség. In Hipoccrates. IX. évfolyam. 3. szám. Dzeta Kiadó, Budapest.
Viorst, J. (2002) Szükséges veszteségeink. Háttér Kiadó, Budapest.

 

 

Ön szerint hogyan érdemes kezelni a párkapcsolatban előforduló konfliktusokat?