Pszichoszomatikus betegségek - OnlinePszichológus.net
Ha a lélek fáj... a test is sajog 2
Avagy hogyan lesz a lelki tünetből testi?
Szerző: Habis Melinda
2017.04.04.


Előző blogbejegyzésünkben a pszichoszomatikus betegségekről volt szó, melyek kialakulásában és fennmaradásában (állapotrosszabbodásában) lényeges a stressz szerepe. Mostani írásunk egy ettől némileg eltérő betegségcsoportra fókuszál. A szomatizációs (vagy szomatoform, régebbi szakszóval konverziós) zavarokra, amikor a belső feszültség még nem hoz létre diagnosztizálható fizikai elváltozást. Ha mégis, akkor az ezek által okozott szenvedés nagyobb az orvosi szempontból megmagyarázható mértéknél. Érdemes mindenképpen figyelmet szentelnünk ezeknek a kórképeknek, mert bár keveset hallunk róluk, rengeteg embert érintenek hazánkban is. Ezáltal nemcsak jelentős kínokat okoznak, hanem munkahelyi, társas és párkapcsolati problémákat is magukkal hoznak. pszichoterápia szomatizációs zavarokra

Szomatizációnak nevezzük azt a folyamatot, amikor a számunkra kellemetlen érzelmi állapotot fizikális tünetbe fordítjuk. Ez észrevétlenül, akarattalanul történik és eltereli a figyelmünket a lelki szenvedésről, hiszen aktuálisan a a testünk fájdul meg vagy zsibbad le, azzal kell törődnünk. (Ez a mechanizmus van például a pániktünetek hátterében is.) Gyakran fájdalom tünetként jelentkezik a probléma, mely akár krónikussá is válhat, de megjelenhet rohamszerű formában ájulásként, tudatzavarként (hol vagyok?, mit csinálok éppen?), vagy epilepsziára emlékeztető izomrángás formájában is. A neurológiai problémának látszó tünetek igen változatosak lehetnek. Előfordulhat például a végtagok zsibbadása, bénulása, beszédképtelenség, nyelési zavar, egyensúly zavarok, érzékszervi problémák: például kettős látás, vakság, süketség. Szomatizációs zavarról akkor beszélhetünk, ha ezek a tünetek nem magyarázhatóak valamilyen testi betegséggel (pl. epilepsziával, vagy agysérüléssel).

Nézzünk erre egy konkrét példát a klinikusi praxisomból:

Tímea 42 éves nő, hirtelen módon jelentkezett nála a bénultság a jobb kezében (jobbkezes), melynek okát nem lehetett orvosi eszközökkel kimutatni. A pszichodiagnosztikai vizsgálat alapján megállapítható, hogy munkával kapcsolatos konfliktusokkal és családi problémákkal áll összefüggésben a panasza. Tímea terápiája azonban sajnos nem volt sikeres, mivel nem tudta elfogadni testi problémája lelki vonatkozásait, ráadásul társát sem lehetett bevonni a folyamatba. Továbbá fény derült arra is, hogy a bénultság rengeteg pozitív hozadékkal járt kliensem számára (ezek által kapott „szót” a saját családjában), melyet nehéz lett volna megszüntetni, kitartó terápiás munkára lett volna szükség hozzá, amire Tímea sajnos nem volt motivált.

pszichoterápia klinikusi praxis

A szomatizációs zavarban szenvedők  gyakran egyszerre többféle fájdalomtünetet is éreznek (pl. fejfájás, végtagfájdalom, hasfájás), tapasztalnak gyomor- és bélrendszeri panaszokat pl étvágytalanság, hányinger, hasmenés szexuális zavarokat (érdektelenség, fájdalom vagy korai ejakuláció, erős menstruáció) és a korábban említett neurológiai tüneteket. (pl. gyengeségérzés, nyelési képtelenséget, torokszorulás érzést). Vannak olyan lelki eredetű zavarok is, melyekben a fizikai fáradtság, gyengeség (pl. neurasthenia) vagy a koncentrációzavar (pl. disszociatív amnéznia) illetve a saját testünk megjelenésével kapcsolatos szorongás (test dismorphiás zavar) a vezető tünet. Ezek hátterében is a fent leírt mechanizmus áll.

A felejtés ára… avagy egy másik kliensem története

Krisztina egy harmincas évei elején járó, csinos fiatal nő. Egy utcai balesetben sérült meg, melynek során beütötte a fejét. Neurológiai kivizsgálás után nem találtak elváltozást az agyában, ő mégsem emlékezett a trauma előtti életére, szeretteit nem ismerte fel, ezért küldték pszichológushoz.  A pszichodiagnosztikai vizsgálat kimutatta, hogy súlyos párkapcsolati konfliktusok vannak a magánéletében, ezeket pszichoterápia segítségével kezeltük. Ennek során hamar fény derült rá, hogy a felejtés funkciója a kellemetlen élmények elől való menekülés, a házastársi szerep szabotálása volt, melyre a kapcsolat újraszervezése nyújtott megoldást. Ezután az emlékek is fokozatosan visszatértek kliensem memóriájába. szomatizációs zavarok pszichoterápia

A szomatizációs zavarokkal rokon a hipochondria, melynek vezető tünete, hogy a beteg folyton valamilyen súlyosabb tetsi betegség (pl. rák, szélütés, infarktus) bekövetkezésétől aggódik, ennek tüneteit véli felfedezni magán. A különféle kivizsgálások és orvosi vélemények ellenére képtelen megnyugodni. Klinikai tapasztalatom szerint ez is gyakran a ki nem mondható konfliktusokkal, az önmagunkba fojtott érzelmi problémákkal mutat összefüggést, pszichoterápiásan oldható az ebben a betegségben szenvedő kliens szorongása.

Ahogy a fenti példákból is jól látszik, a szomatizációs zavarok kialakulásában az érzelmileg megterhelő eseményeknek (veszteségeknek, kapcsolati konfliktusoknak) van szerepük. A páciensben ezek a stresszhatások nem tudatosulnak (úgy tűnik, nem viseli meg őket), hanem testi tünetek formájában jelentkeznek. Ez a mechanizmus gyermekkorban természetesnek tekinthető, a csecsemők kínjukat csakis sírással tudják kifejezni, majd óvodáskorra el kell különöljön az érzelmi-testi diszkomfort (kellemetlenség) érzés, meg kell tanulni felismerni a fájdalmak forrását, hangot adni neki. Ebben a folyamatban a szülő azzal tudja a gyermekét leginkább segíteni, ha megnevezi számára érzéseit, segít neki megérteni a benne zajló folyamatokat. (pl. "Látom rosszul esik, hogy Pistike elvette a homokozólapátodat...") Ha ez nehézkes, a gyermek idősebb korban is testi tünetek segítségével kommunikálhatja szándékait. Például megfájdul a hasa vagy hány olyan helyzetek előtt vagy közben, melyeket elkerülni szeretne. Ha nem akar elmenni egy rokonhoz, vagy dolgozatot írni, spontán belázasodik.stresszhatások pszichoterápia

Mi van a háttérben?

A tünetek gyakran minden előjel nélkül jelentkeznek, és rövid időszakon belül meg is szűnnek. Általában a pszichológus által meghatározható érzelmi okok váltják ki megjelenésüket, például családi, munkahelyi konfliktusok, veszteségek, vagy félelem keltő események. A pszichoterápiás kezelés során ezért különös figyelmet kell fordítani a páciens életében jelen levő stresszhatásokra. A páciens számára sokszor nehezen elfogadható, hogy testi panaszai valamilyen lelki problémával állnak összefüggésben. Ezért aztán nehezen köteleződnek el a pszichoterápiás folyamat mellett. testi panasz lelki probléma pszichoterápia
Az érzések elfojtásán, saját érzéseinkkel és a környezettel való reális kapcsolat elvesztésén alapszik számos egyéb súlyosabb pszichés betegség is, többek között a disszociatív identitás zavar, amikor az embernek két, rendszerint teljesen eltérő személyisége van. Az egyik kedves, barátságos, beilleszkedő, szorgalmas a másik extrém, önző stb. Mindegyiknek saját élete, viszonyulásaa van a dolgokhoz, megjelenésükben is gyakran eltérnek (legtöbben ezt az állapotot összetévesztik a skizofréniával, mivel gyökerük hasonló.)

Hogyan kezelhető?

Lényeges, hogy a szomatizációt, mint feszültség feldolgozó mechanizmust kiiktassuk életünkből. Megtanuljunk testünk finomabb jelzéseire is időben reagálni. Ehhez rendszerint pszichoterápiás folyamatra van szükség. Mint példáinkból látható, ennek is vannak korlátai, érdemes azonban tenni vele egy próbát, mert általában igen jó eredményeket lehet elérni a segítségével, amennyiben megvan a lelki problémákkal való foglalkozás melletti elköteleződés és a környezet változást támogató, elfogadó magatartása is.

Ha szeretne további érdekességeket megtudni lelki egészségünkkel kapcsolatban, kövessen minket Facebookon (ide kattintva), vagy iratkozzon fel hírlevelünkre!


Az onlinepszichologus.net csapata képviseletében oldalunk szakmai koordinátora, Habis Melinda

Kíváncsi Önben van-e szorongás? Töltse ki tesztünket!

Felhasznált irodalom:

Glen O. Gabbard (2008) A pszichodinamikus pszichiátria tankönyve. Oriold és Társai Kft
BNO-10 zsebkönyv - DSM-IV-TR meghatározásokkal. Animula Kft

Tiovábbi olvasnivalók a témában:

Bárdos Gy. (2003). Pszichovegetatív kölcsönhatások. Budapest: Scolar.
Bauer, J.(2011)  A testünk nem felejt. Usrus Libris
Császár Gy. (1989). Pszichoszomatika a gyakorlatban. Budapest: Pszichoteam.
Kulcsár Zs. (2002). Egészségpszichológia: egyetemi tankönyv. Budapest: ELTE Eötvös K.
Minuchin, S., Rosman, B, Baker, L (1995) Pszichoszomatikus családok. Animula Kiadó
Onnis, L. (1993) A pszichoszomatikus zavarok rendszerszemlélete. Animula Kiadó

Tetszett Önnek bejegyzésünk? Kérjük, ossza meg ismerőseivel az alábbi gombok segítségével!
Kérjük, mondja el véleményét bejegyzésünkről!
Tapasztalatával segíthet nekünk az Ön számára érdekesebb, hasznosabb bejegyzéseket készíteni és támogatást nyújthat a többi olvasónak is. Kérjük, hogy hozzászólásában kerülje a sértő szavakat és próbáljon meg első szám első személyben, minél objektívebb módon fogalmazni. Minden hozzászólás moderálás után (tehát nem azonnal) kerül megjelenítésre. Fenntartjuk a jogot, hogy a mások számára bántó módon megírt véleményeket ne publikáljuk. Hozzászólásából csak az Ön neve és az üzenet maga nyilvános!

Ide írhatja hozzászólását!

Kijelentem, hogy elfogadom az ÁSZF-et és az Adatvédelmi Szabályzatot.
Kijelentem, hogy elmúltam 18 éves. Kijelentem, hogy 14 és 18 év közötti vagyok, de a törvényes képviselőm hozzájárulásával használom ezt az oldalt. 14 év alattiként kijelentem, hogy a törvényes képviselőm jár el helyettem.

    Kíváncsi további érdekességekre?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre!