A szív és érrendszeri betegségek vezető haláloknak számítanak hazánkban. Érdemes tehát beszélni arról, mit tehetünk, hogy megelőzzük ezeket a kórképeket. A szív- és érrendszeri betegségeknek számos szomatikus rizikófaktora ismert, mint pl. elhízás, magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterin szint stb.
Talán nem is gondolt még rá, de a pszichés tényezők is szerepet játszhatnak e betegségnek és szövődményeinek kialakulásában. Az alábbiakban ezeket a lelki tényezőket ismetetjük.

Milyen lelki tényezők függnek össze a szív és érrendszeri betegségek kialakulásával?

A szív- és érrendszeri betegségekkel összefüggésbe hozott pszichés tényezők: depresszió, szorongás, pánikbetegség, ún. ‘A típusú’ viselkedésen belül az ellenségesség, ‘D-típusú’ személyiség, krónikus stressz, vitális kimerültség, az alacsony szociális támogatottság és a reménytelenség.

Ezek közül először a depressziót emelném ki, hisz a kutatások szerint ez a legfontosabb prediktora (előrejelzője) és következménye is a szívbetegségeknek. A depresszió fokozza a szívbetegségek rizikójátEz az összefüggés enyhe depressziós tünetek esetén is igaz. Infarktus után fellépő depresszió esetében a halálozás kockázata magasabb, mint depressziómentes állapotban. Depressziósok között 65%-kal gyakrabban fejlődött ki ischaemiás szívbetegség (olyan kórállapot, melyben a szívizomzat vérellátása elégtelen). A legújabb kutatások szerint nem is annyira a negatív érzelmek jelenléte, mint inkább a pozitív érzelmek hiánya, ami szorosabb összefüggést mutat a szövődmények kialakulásával.

Az A-típusú viselkedés főbb jellemzői: versengés, ellenségesség, sürgetettség, időzavar, átlagon felüli kontrollra törekvés. Ezen jellemzők közül az ellenségesség az, amely kockázati tényező a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából. Mit is jelent az ellenségesség? A bizalom hiányának és a negatív érzelmek túlsúlyát, negatív világképet. A gyakori harag érzést, valamint a cinizmust.

A D-típusú személyiség jellemzői: a személy hajlamos arra, hogy bizonyos körülmények között negatív érzelmeket él át, A krónikus fáradtság hajlamosít a szívbetegségremiközben szociális viselkedése gátlódik, azaz nem fejezi ki érzelmeit. Izolálódik, önmagára marad a nehéz érzéseivel.

A krónikus stressz a mindennapos kisebb stresszek hatását jelenti. A kutatások szerint ezek összeadódva jobban károsítják szervezetünket, mint egy-egy nagyobb stressz hatás, mint pl. haláleset.

A vitális kimerültség tünetei: energiátlanság, fáradtság, gyengeség, aluszékonyság, ingerlékenység. Hasonló a depresszió tüneteihez, de itt nem jelentkeznek olyan, egyébként a depresszióra jellemző tünetek, mint pl. értéktelenség érzés, önvádlás, egyéb negatív gondolatok.

Mit tehetünk, hogy csökkentsük a szív és érrendszeri betegségek rizikóját?

Ha ezek a tényezők az Ön életében is jelentkeznek, akár csak néhány ezek közül, érdemes odafigyelni, változtatni helyzetén. Amennyiben egyedül sikertelen a próbálkozás, pszichológus segítségére lehet, hogy kiküszöbölje, vagy mérsékelje e kockázati tényezőket.

Kíváncsi rá, hogy mennyi apró stresszhatás éri Önt nap, mint nap? Ha ide kattintva kitölti kérdőívünket, megtudhatja!

A blogbejegyzást Pergel-Száraz Cintia írta, akihez itt foglalhat időpontot négyszemközti online konzulcációra. Pergel-Száraz Cintia

 

Felhasznált irodalom:

Bánki M. Csaba: Az anhedonia önálló kardiovaszkuláris rizikótényező. In: Psychiatric & Neurology Times (2018, magyar kiadás)
Buda Béla, Kopp Mária (szerk.) Magatartástudományok. Medicina Könyvkiadó

Ajánlott irodalom:

David Servan-Schreiber: Szíveddel figyelj. A stressz, a szorongás és a depresszió gyógyításának új módjai. Park Kiadó.

 

 

Hogyan függ össze a lelki állapotunk a szív és érrendszeri betegségek kockázatával? Ehhez kapcsolódik aktuális kérdésünk. Ön mennyi figyelmet fordít a saját mentális állapotára?