Manapság sokat lehet hallani arról hogy az életünk első 1000 napja mennyire  meghatározó  annak ellenére, hogy korai éveinkben szerzett élményeinket nem, vagy csak nagyon nehezen tudjuk szavakba önteni. Ennek ellenére az ezekhez kapcsolódó a traumatikus események spontán aktiválódnak bennünk és akár testi tünetek vagy betegségek formájában is megnyilvánulhatnak az életünk során.

Tudattalanul mindannyian hordozzuk születésünk és a nők saját szülésük, szüléseik történetét is. Talán nem is gondolnánk, de a születésünk során elszenvedett traumák gyakran megnyilvánulnak a hétköznapi konfliktushelyzeteinkben. Sőt, feldolgozatlan fájdalmunk rányomhatja a bélyegét a párunkkal illetve a gyermekünkkel való kapcsolatunkra is.

 

Mit él meg a nő a szülés során?

 

A vajúdás során lezajló hormonális változások érzékenyebbé, befolyásolhatóbbá teszik a nőket. Vajúdás közben mit él meg a nő? Fontos tehát, hogy a vajúdás során támogató, pozitív gondolatok hangozzanak el. Biztonságban érezhesse magát a kismama. A fájdalomtól való félelem fokozza a szorongást és hormonális-neuronális változásokon keresztül a kellemetlen testi érzéseket.

A szülés maga egy nagyon érdekes, módosult tudatállapotban történik, ami hozzájárulhat a személyiségünk kibontakozásához, megerősödéséhez, de sajnos a korábbi egyensúly felborulását is okozhatja. Az ilyenkor átélt fizikai fájdalom korábbi nehézségeket, traumákat idézhet fel. Jó esetben (megfelelő, szakszerű támogatás mellett) ezek feldolgozhatóvá válnak. 
Mindenki máshogy éli meg a szülést és nincs két egyforma vajúdás egy nő esetében sem. A napjainkban uralkodó orvosi szemlélet miatt a szülés a kórházakba szorult, elszemélytelenedett.  Ez nem segíti elő az ilyenkor olyan fontos elengedett állapot kialakulását. Sőt, korábbi, (nemi) erőszakkal kapcsolatos élmények is aktiválódhatnak ebben a kiszolgáltatott helyzetben. A szülés akár tudatvesztés szerű, halálközeli élményt is jelenthet.

 

Mit élünk meg, ha komplikációk lépnek fel?

 

Császármetszés

 

A császármetszés még kiszolgáltatottabb helyzetet teremt, mint a hüvelyi szülés. Érzelmileg is fokozott próbatételt jelentenek a szülés megindítása, a császármetszés illetve a különféle komplikációk. Az anyukák gyakran tudattalanul haragszanak a gyermekükre a szülés során, vagy a gyermekágyi szakaszban átélt szenvedésük miatt, ami megakadályozza őket abban, hogy felhőtlenül örülni tudjanak a születés csodájának, komplikációktól mentesen tudjanak kötődni a csecsemőjükhöz. A negatív érzéseik miatt ráadásul gyakran bűntudatot és szégyent is éreznek, ami szintén akadályozza a kapcsolatteremtés és akár magát a szoptatást is. A negatív szülésélmény önbizalom problémákat és a biztonságérzet megrendülését okozhatja a nőknél.

 

Mi történik, ha nem dolgozzuk fel a szülésünk okozta traumát?

 

A nehéz szülés párkapcsolati problémákat is okozhat, a nők ugyanis gyakran cserbenhagyottak érzik magukat a szülőszobán. Érdemes megemlíteni hogy a szülés a gyermek számára is trauma. A születés ugyanis az édesanya és a gyermek számára is egy veszteség: a szimbiotikus kapcsolatból való kilépés fájdalmával való megküzdést kívánja. A csecsemőnek sokat segít a születés élményének feldolgozásában, ha közvetlenül a világra jöttét követően az édesanyja mellkasán pihenhet. Az első időszakban emiatt is kiemelten fontos, hogy az anya érzelmileg elérhető legyen.
Nagyon lényegesnek tartom kiemelni hogy, amennyiben az apa is jelen van a szülés során, Ő szintén szerezhet lelki sebeket. Ennek oka, hogy ő még nagyobb kiszolgáltatottságot élhet meg, mint az édesanyja.

Apás szülés, mint trauma

Hogyan segíthető a szülésélmény feldolgozása?

 

Nagyon fontos hogy a nők ne szégyelljék a szülés kapcsán megélt negatív érzéseiket, kiadhassák magukból kontrollvesztéssel kapcsolatos csalódottságukat, fájdalmukat. A kismamák gyakran kudarcnak élik meg, ha természetes szülés helyett császármetszésre van szükség. Emiatt magukat hibáztatják, ami gátolhatja a korai anya-csecsemő kapcsolatban való helytállást.
Akármilyen beavatkozásra került is sor a szülés során, fontos hogy az élettörténetünkbe beleillesszük a nehézségeket. Ne kelljen elfojtani a fájdalmunkat. Jó hatású ha a családtagjainknak és  barátainknak is tudunk beszélni az élményeikről. Nehéz szülés, vagy a szülő saját szüleivel való konfliktusos kapcsolata esetén gyakran szükséges azonban, hogy szakember támogatását kérjük. Kismamáknak szánt csoportok is sokat segíthetnek a komplikált szülés élményének feldolgozásában, önmagunk anyaszerepben való megtalálásában.

 

Felhasznált irodalom

 

Ferenczi Beáta: A szülés-születés élmény jelentősége, feldolgozásának fontossága, lehetőségei és nehézségei című előadása. A Magyar családterápiás Egyesület 31. vándorgyűlése, Debrecen, 2017.04.22.

Molnár Judit: A szorongásos zavarok a szülés utáni időszakban című előadása. A Magyar családterápiás Egyesület 31. vándorgyűlése, Debrecen, 2017.04.22.

 

További olvasnivalók a témában

 

Kisdi B. (szerk) (2015) Létkérdések a születés körül: társadalomtudományi vizsgálatok a szülés és születés témakörében. L’Harmattan. Budapest

Renggli, F. (2016) Aranykapu az életbe: gyógyulás a méhen belüli lét és a születés traumáiból Ursus Libris, Budapest