Egyetlen szülő sem akarja a gyermekét boldogtalannak látni, azonban mégis előfordulhat, hogy vannak helyzetek, amiben a gyermek valamilyen okból kifolyólag nem tud úgy alkalmazkodni, ahogy az számára megfelelő lenne. A gyermekek és serdülők számára a legjobb, ha olyan segítséget kapnak a felnőttektől, ami az adott élethelyzethez, nehézség megoldásához szükséges megküzdési lehetőségeiket bővíti és nem a helyzetek elkerülésével, kiiktatásával próbálják a szorongásukat oldani. Fontos, hogy bátorítsuk a gyerekeket, serdülőket az érzelmeik kifejezésében, hiszen ehhez joguk van. Egészséges dolog néha félni, dühösnek lenni, szeretni és örülni, ugyanakkor kerüljük ezen érzelmek eltúlzását és a bagatellizálást is.

 

Mi okoz stresszt a gyermeknek?

 

Korábbi blog cikkünkben már volt szó arról, hogy azok az életesemények, akár negatív, akár pozitív történések, amelyek váratlan, intenzív érzelmi hatást idéznek elő a gyermek életében és jelentős vagy tartós alkalmazkodást igényelnek stresszként hatnak.A magány is stresszforrás a gyermeknek Általánosságban elmondható, hogy tartós vagy krónikus stressz hatására kialakulhat érzelmi zavar a gyerekek életében. A tartós kontrollvesztés szorongást, depressziót okoz a gyerekek számára. Minél kisebb a gyermek, annál gyakrabban él át kontrollvesztést, tehetetlenség érzetet. Alapvetően szükséges igény a gyermekek számára is a helyzet feletti kontroll megtartása vagy átengedése, amit kompetencia igénynek neveznek a pszichológusok. A kisgyermekek számára a szülő, a nevelő a kompetens személy, az ő jelenléte adja meg a biztonságérzetet.

A szorongás megnyilvánulása lehet tüneti formájú, ilyenkor valamilyen átmeneti tünetben nyilvánul meg a gyerekek életében, mint pl. óvodai alkalmazkodási nehézségek. A szorongás betegség formájában is kifejeződhet, amikor tartós, jelentős szenvedés és funkcióromlás tapasztalható pl. szeparációs szorongás. Erről a problémáról a későbbiekben még részletesen is szólunk.

Az alvászavar gyakori tünete a szorongásnakMinden életkorban érintheti a szorongás az alapvető élettani funkciókat, tehát az evés, emésztés, alvás ilyenkor megváltozhatnak. Például szorongás miatti alvászavarok előfordulhatnak csecsemőkorban is a gyakori felsírások formájában, kisdedkorban lidércálom megjelenésével, óvodáskorban éjjeli felriadások fordulhatnak elő, míg iskolás korban fogcsikorgatás lehet egy jellemző tünet.

Csecsemőkortól serdülőkorig más-más tünet utalhat ugyanarra a lelki nehézségre gyermekünk életében, aminek megoldásához felnőtt segítségére van szüksége.


Milyen tünetek utalhatnak a gyermek szorongására?

 

  • Csecsemőkorban az általános nyugtalanság, étvágytalanság, testi fejlődésben való elmaradás, kólika (hasfájás), az alvás során gyakori felsírások, napközbeni hosszas alvás éjszakai ébrenlét mellett  utalhat szorongásra.

  • Kisdedkorban dackorszak intenzívebb tünetei mellett a mozgásfejlődésben való elakadás, vagy visszaesés, túlmozgások, finom motoros koordináció ügyetlensége, a beszéd vontatott fejlődése, vagy elakadása, késlekedő szoba- és ágytisztaság, lidérces álom zavar és étkezési zavarok („Harc” az anyával, szervi ok nélküli étvágytalanság) lehetnek intő jelek gyermekünk szorongására.

  • Óvodáskorban ősi félelmek, szeparációs szorongás, mutizmus (amikor a gyermek egyáltalán, vagy valamilyen speciális helyzetben nem beszél), ujjszopás, körömrágás, bepisilés (5 év felett), bekakilás  (4 év felett), tartós dadogás (5 év felett), a beszédfejlődés elakadása, lassulása jelezheti a szakember bevonásának szükségességét.

  • Iskolás korban iskolafóbia (szeparációs szorongás), feleléstől való félelem, személyközi kapcsolatokban való sikertelenség, gyakori hasfájás, fejfájás, szomatoform vegetatív zavarok (hányás, hasmenés), gyakori légúti fertőzések, viselkedés zavarok: ellenállás a szülőkkel vagy nevelőkkel szemben, indulatosság, éjjeli megriadások, alvászavarok, étkezési zavarok: pszichogén (lelki eredetű) soványság, vagy elhízás miatt szokták a pszichológusokat megkeresni a szülők.

  • Serdülőkorban fejfájások, alhasi panaszok, különböző étkezési zavarok, amelyek szorongásra utalnak.

Ha a fenti tünetek közül akár csak egyet is észreveszünk gyermekünknél, az tartósan (náhány héten keresztül) fennáll, érdemes gyermekpszichológust felkereni, nevelési tanácsot kérni, hiszen előrordulhat, hogy ez azt jelzi, a gyermekünknek támogatásra van szüksége a sikeres alkalkazkodáshoz.

Hogyan segítsünk jól, ha szorong gyermekünk?

A kutatások és a szakmai ajánlások szerint gyermek-és serdülőkorban a szorongásos kórképek kezelésekor elsődleges és kizárólagosan alkalmazható az egyéni vagy csoportos pszichoterápia, melynek hatására a gyermekek szorongása csökken, oldódik, az önértékelésük, önbizalmuk, énképük minősége javul. Ajánlott terápiás módszerek: kognitív viselkedés terápia, játékterápia, relaxációs és szuggesztív terápiák, pszichodráma, önismereti csoport, művészetterápia, családterápia. A gyermekek terápiáját szerencsés kiegészíteni szülői konzultációkkal és/vagy a szülő(k) egyéni terápiájával, hiszen sok esetben a szülő-gyermek kapcsolat bonyodalmai, a szülő egyéni vagy párkapcsolati nehézségeinek megoldásával a gyermek lelki közérzete is javulhat.

 

Felhasznált irodalom:

 

BNO-10 zsebkönyv – DSM-IV-TR meghatározásokkal Animula Kft. Kiadás éve: 2004.

Székely Judit a Semmelweis Orvostudoméóányi Egyetem klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus képzésének keretében elhangzott ‘Életkor specifikus szorongásos kórképek’ című előadása

Ajánlott irodalom:

 

Cohen, L. J. (2016) Legyőzzük a félelmet! – A gyermekkori szorongások kezelése a játékos nevelés módszerével. Kulcslyuk Kiadó

Gyurkó Sz. (2015) Rám is gondoljatok. Bookline Könyvkiadó

Kádár A. (2013) Mesepszichológia

 

Mesék a gyerekeknek:

Lite, L. (2015) Buborékrepülés. Kulcslyuk Kiadó
Stark, U., Nilson Bergman, S. (2016) Az éjszakai vonat. IKEA