Párkapcsolati problémák a terhesség alatt

Párkapcsolati problémák a terhesség alatt

Manapság sokan úgy tekintenek a gyermekvállalásra, mint (a női) élet értelmére, melynek csak pozitív aspektusai vannak, a valóságban azonban sok nehézséggel is jár a párok számára a családdá válás. Kevesen tudják, hogy akár párkapcsolati problémákat is okozhat a terhesség maga és a gyermekszületés is. Hogy mi ennek a magyarázata, hogyan kezeljük, azt alább részletesen is kifejtjük.

Mit él meg a férfi a várandósság alatt?

Sokat olvasni róla, hogy hogyan fejlődik a magzat az anyja hasában, vagy hogy a nők milyen változásokon esnek át miközben a gyermeküket várják, a férfiakról azonban szinte szó sem esik. Sok esetben a fogantatás után hosszú hónapokig, sőt évekig háttérbe szorulnak, hiszen ilyenkor gyakran a tágabb család és a környezet is a születendő gyermekre fókuszál. Sok férfi számára nehéz ezt a helyén kezelni. Ha korábban vágyott is a gyermekáldásra, negatívan érintheti hogy kikerül a figyelem középpontjából. Fontos kérdés, melyik fél mennyire akarta valójában a gyermekvállalást, milyen előzetes tapasztalatai, elvárásai vannak ezzel kapcsolatban. Milyen a leendő apuka és anyuka viszonya a saját felmenőivel, milyen gyermekkori emlékeik vannak. Az előzetes félelmek, vagy a terhesség, illetve a szülés során fellépő komplikációk akadályozhatják a gyermekhez való kapcsolódást. Gondoljunk csak bele: ha az orvos azt mondja, hogy probléma van a babával, egész máshogyan kötődünk hozzá (hiszen érezzük, bármikor elveszíthetjük), mintha biztosak lehetnénk a család bővülésében. A terhességgel együtt járó feszültség a párkapcsolaton is lecsapódhat apró-cseprő dolgokon kitörő veszekedések formájában.

A pszichoanalitikus elmélet szerint a terhesség időszakában jellemezheti a kispapákat a magzattal való rivalizálás, hiszen míg korábban megkapták párjuk teljes figyelmét, mostantól ezen osztozniuk kell a magzattal. Az analitikus elméletalkotók abban is nehézséget láttak, hogy a férfi tudattalanul rivalizál az anya teremtő erejével, hiszen ő hordja ki a magzatot. Nagyobb részt vállal a gyermek világrahozatalában és a kezdeti időszakban is.

További nehézség, hogy kultúránk korábban nem tanította a férfiaknak az érzelmekről való kommunikációt. (Még ma is hallhatjuk játszótereken az édesanyáktól: „Elestél kisfiam? Katona dolog!”) Ebben az életszakaszban az apák ráadásul még nehezebben fejezhetik ki emócióikat, melyek gyakran ambivalensek: az öröm mellett féltékenységet is megélhetnek. És akkor még nem is szóltunk arról, mi a helyzet, ha a kispapa valójában nem vágyott még gyermekre, a gyermekvállalás mellett elsősorban az anya vágya, vagy a tágabb család nyomása miatt döntöttek…
Így aztán a kispapák bűntudatukkal és hiányérzeteikkel magukra maradnak, gyakran szeretői kapcsolatban, vagy a barátokkal való italozásban keresve vigaszt, ami később még több problémát szülhet.

Hogy hat a magzat jelenléte a párkapcsolatra?

Nem mindegy, hogy párkapcsolatunk hogyan működik, amikor gyermekvállalásra adjuk a fejünket. Mennyire köteleződtünk el a párunk iránt (ezt jó döntésnek érezzük-e), teljesen leváltunk-e a szüleinkről. Könnyű szívvel mondunk-e le más nők vagy férfiak társágáról. Őszintén terveztük-e  a gyermekvállalást, vagy a véletlen alakította így. Ha átgondoljuk az ezzel kapcsolatos „hozományunkat” az sokat segíthet a nehéz helyzetek megoldásában.
Egy Stern nevű amerikai csecsemőkutató szerint a terhességgel a pár közti távolság nő. Ennek oka, hogy a házasságba belép „egy harmadik” fél, ami lelki értelemben sok konfliktus forrása, ugyanis korábbi meg nem oldott feszültségeket robbanthat be. Például féltékenységet, bizalmi válságot, vagy érzelmi elhidegülést okozhat. Az apa először az anyán keresztül kerül kapcsolatba a gyermekével (amíg a nő hasában van), sőt a szülés után is. Az anyának biológiai értelemben sokkal szorosabb a kapcsolata a gyermekkel és ez az érzelmi kötődést is segíti. Az apák szerepe sokkal nehezebb, hiszen nekik sokkal több szempontból önmaguknak (és a párjuk segítségével) kell ezt megteremteniük. Identitásukba mindezt beépíteniük.

Mit él meg a férfi a szülés után?

Ahogy korábban írtuk a szülés egy fontos esemény, ami a kispapát is érheti traumaként, sőt, benne is feltéphet korábbi, be nem gyógyult lelki sebeket. Hiszen ő is kiszolgáltatva érezheti magát a szülőszobán. Hiába akar, csak korlátozott mértékben tud segíteni a nőnek a vajúdásban.
A szülés után is adódhatnak nehézségek, hiszen míg az anyák számára viszonylag egyértelmű hogy a gyermeküket táplálniuk, altatniuk, ölelniük kell, az apaszerep sokkal rugalmasabb, bizonytalanabb. Az apák vágyhatnak rá, hogy jobban kivegyék a részüket a csecsemő körüli teendőkből, de tarthatnak is ettől. A kezdetekben rendkívül szoros anya-gyermek kapcsolatot sok apuka (bevallva vagy sem) ambivalens érzésekkel szemléli. Az apává válás megváltoztatja az párkapcsolatot, sőt az egész életmódot is. Át kell gondolni az egyéni és a közös (párkapcsolati) értékeket, szükségleteket a gyermekével folyamatosan összehangolni. Mivel a nő otthon van a gyermekkel az apára plusz egzisztenciális terhek rakódhatnak, lelki és anyagi értelemben is nő a felelőssége.

A gyermekszületés tehát komoly stresszforrás, ezért igénybe veszi mindkét szülő megküzdő képességeit, együttműködésük egy viszonylag magas szintjét. Ha ez megvan a gyermekvállalással, a genetikai kapcson túl,  a férfi és nő közötti szövetség  is megerősödhet. A szülő szerep azonban a házassággal ellentétben egy eltéphetetlen köteléket jelent. Ha esetleg meg is romlik a párkapcsolatunk, szülőtársként továbbra is egymás partnerei kell hogy legyünk.

Fontos, hogy a gyermek születése utáni egy-másfél év után mindenképpen regenerálódjon a párkapcsolat, ismét nőként és férfiként (is) tekintsünk egymásra, mert különben a szerelmespár végleg eltávolodhat egymástól, könnyen beléphet egy harmadik fél a kapcsolatukba. Kíváncsi rá, kérdőívünk alapján hogyan működik a párkapcsolata? Töltse ki ide kattintva! Kíváncsi további érdekességekre? Iratkozzon fel hírlevelünkre!

További olvasnivalók a témában:

Stern, N. D. (2006) Anya születik. Animula kiadó
Druckerman, P. (2017) Nem harap a spenót. Libri Könyvkiadó Kft
Pantley, E. (2012) Békés álom könnyek nélkül. Reneszánsz Könyvkiadó

Habis Melinda klinikai szakpszichológus

A blogbejegyzést az 
onlinepszichologus.net csapata képviseletében oldalunk alapítója és szakmai koordinátora, Habis Melinda írta.