Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
03.29 - 04.08-ig a kérdés feltevés szünetel.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, Ugyan annak a pszichológusnak lehet válaszolni ezután is, utalva a korábbi levelezésre.
4, Érdemes tudni, hogy a hosszas levélváltások szakmai szempontból kerülendők.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Üdvözlöm!
A szüleim házassága elég nehéz helyzetbe került. A legfőbb probléma ezzel, hogy engem is bele vonnak a mindennapos veszekedésbe, magyarul én hallgatok mindkét oldalról. Nem foglalok pártot és nem is áll szándékomban, de mégis úgy tűnik, hogy ezt ők elvárják tőlem, hisz már felnőtt vagyok és biztos van már nekem is véleményem. Egyszerűen tönkrementek a mindennapjaim és őrlödök folyamatosan azok hogy mit tehetnék. Tudom hog semmit hisz ezt nem nekem kell megoldanom, de akkor is nagyon nehéz helyzetben vagyok. Lelkileg most jelenleg nagyon gyenge vagyok és akár egy gondolattól is rögtön elsírom magam. Nem tudom mit csináljak.
Kedves Zsuzsanna!
Együttérzek Önnel, hogy mennyire nehéz lehet elviselni és pártatlannak maradni a családi veszekedésekben, hisz maga tudja, hogy nem magának kell megoldani azt. Azzal, hogy a szülei belevonják a köztük lévő konfliktusokba és elvárnak valamit, nehéz helyzetbe hozzák, amiben “gyerekként” nagyon tehetetlennek érezheti magát. Ilyenkor az egyik lehetőség, ha igyekszik távol maradni a konfliktusoktól, elkerülni azokat, ezt pedig nyíltan fel is vállalhatja előttük, vagyis hogy szeretne kimaradni a veszekedésekből. Javasolhatja nekik, hogy forduljanak pszichológus szakemberhez, aki segíthet nekik a konfliktusok rendezésében.
Amit pedig a lelki stabilitásáért tehet, hogy egy megbízható baráttal rendszeresen beszéljen a problémáiról, illetve keressen pozitív és örömteli tevékenységeket, sportoljon, mozogjon, amiben levezetheti az önben felgyűlt feszültségeket.
Remélem megtalálja az önnek leginkább megfelelő támogatást!
Üdvözlettel: Kovács Gábor – pszichológus
Tisztelt Doktornő!
Enikő vagyok, 24 éves, és még sosem volt eddig párkapcsolatom.Mindig azt kerestem, akivel biztosan leélhetemaz életemet.Sokáig nem találtam senkit.Aztán végső elkeseredésemben tinderen találkoztam egy nagyon jó emberrel.Pont olyan akire mindig vártam,a kapcsolatunk is nagyon jó.Az egyetlen amit sehogy nem tudok feldolgozni az a múltja.Kilenc évig volt együtt az előző párjával.Ami mutatja hogy nem kicsapongó a szerelmi élete, viszont a lány megcsalta, és nagyon maga alatt volt mielőtt megismerkedtünk.Természetesen átbeszéltük hogy mi történt, biztosított róla hogy már régóta rossz volt a kapcsolat, és végül örül hogy ezáltal találkozhattunk, és most boldogok vagyunk.Sem a làny nevét sem egyéb információt nem tudok.Sajnos a sok régi barátjától hallok apró információkat.Úgy érzem jobb ha nem tudok többet, viszont ezek miatt gyakran álmodom a lánnyal.
9 év az nagyon hosszú, ha gyerek szerelem is volt. Nem tudom hogy dolgozhatnám fel egészségesen.
Válaszát köszönöm!
Kedves Enikő!
Megértem önt, hogy feszültséget okoz, hogy nincs semmilyen információja – sokszor a bizonytalanság rosszabb, mint a valóság. A párjának ez egy fájdalmas téma lehet, ami miatt érthető, ha nem szívesen beszél róla, de valóban, kilenc év hosszú idő az életéből, sok emlékkel, jó és rossz élményekkel, amit igyekszik lezárni és feldolgozni. Azt javaslom, hogy próbáljon őszintén beszélni a párjával arról, hogy önnek milyen nehezére esik kezelni ezt a helyzetet, beszélgessenek arról, hogy melyikükben milyen érzések vannak jelenleg. Ossza meg vele, hogyha szeretne tudni az előző kapcsolatáról, legalább nagyobb vonalakban, hogy megszűnjön ez a kimondatlan, titok jellege. Nagyon részletesen kifaggatni viszont semmiképpen nem érdemes, az rossz érzéseket kelthet benne és önben is.
Remélem, hogy sokáig boldogok lesznek együtt!
Szabó RitaSajnos családi okok miatt lelki beteg lettem.Eltelt 3 hónap és még mindig nem tudtam feldolgozni a történeteket elég rossz a lelkiállapotom plusz igazából nem érzem jól sehol magam sem otthon és igazából a kimozdulás is keveset segít,ráadásul ha bent vagyok a lakásban szinte pánikolok Ez jött elő.szeretnék valahogy helyre jönni tanácsát kérem.
Kedves Kérdező!
Semmilyen támpontot, információt nem közölt arról, hogy mi/mik azok a családi okok, amik ennyire megérintették és amiken nem tud túljutni. Így bármilyen tanácsot nem tudunk adni, hisz általános, mindenre jó megoldás sajnos nincs. Nagyon egyedi a helyzet, Ön is egyedi személyiség, egyedi élettörténettel – így egyedi tanács ami Önnek járna.
Amennyiben szeretne konkrét segítséget kapni, úgy legalább 1-2 alkalmas pszichoterápiás beszélgetés lenne indokolt, ahol kollégáink vagy más terapeuta tudna Önnek személyre szabott tamogatást adni.
Üdvözlettel
onlinepszichologus.net csapata
Jakabos HadassaJónapot kívánok.
Láttam van lehetőség kérdezni és őn válaszol.
Nekem az lenne a kérdésem hogy : Tudom hogy a férjem az igazi , őssze tehetem a két kezem érte , de valamiért mégis harcolok ellene . Nekem csak anyi a bajom hogy nem kapom meg a feltétel nélküli szerelmet . De ezen kivül tudom hogy mien és menyire fantasztikus. De olyan mint ha a cselekedeteimel direkt ellene harcolnék. Pedig megtesz mindent hogy a család az család legyen.
Kőszönöm szépen .
Kedves Alexandra!
Levele alapján nagyon őszinte önmagával, látja és felvállalja, ami Önben van, még akkor is, ha az nem a szép oldala! Ez ritka, értékes tulajdonság a mai világban!
Az, hogy olyan dolgokat tesz, úgy reagál, ahogy nem szeretne, nem érti Önmaga viselkedését – ezek arra utalnak, hogy nem a jelenben, a jelenlegi kapcsolatban van a fő probléma; hiszen a “józan paraszti eszével” is látja, hogy ezekre a reakciókat, érzéseket nem a férje válja ki Önből.
Amikor megházasodunk (nem csak udvarlás, hanem elköteleződés, felelősségvállalás is van), akkor a származási, azaz gyermekkori családi mintából rengeteg aktiválódik. Sok érzés jön elő, melyek a “régi” családban voltak bennünk gyermekként, fiatalként, és sok reakció is a “régi” reakció, melyet mi adtunk a szüleink, családtagjaink felé vagy amit láttunk, hogy például az anyánk hogyan viselkedik az apukánkkal. Az a “szemüveg”, “szűrő” kerül aktivitásra, mely a származási családunkat jellemezte. Így kerül be sok-sok elem a saját családba a származási családból. Ezeket érdemes tudatosítani, megtalálni a gyermekkori eredetét és akkor már le tudjuk választani a saját családunktól. A gyermek születése előtt ez még hangsúlyosabb, mert a saját gyermekünkkel való kapcsolatba is nagyon sok régi, saját anyánnkal, szüleinkkel vagy éppen meghatározó családtagunkkal való viszony megjelenhet. Ebben az esetben szintén azt élhetjük át, amiről írt, hogy nem értjük saját reakciónkat, érzéseinket a gyermekünk felé vagy túlzónak gondoljuk, ahogyan reagálunk rá.
Amennyiben valódi saját, szabad családot szeretne, mely nem a múlt talaján alapszik, akkor érdemes pszichoterápiában ránézni pár alkalommal a származási családra is és beazonosítani, hogy mi az, ami tudattalanul a múlt, és mi az, amit már Önök tudatosan alakítottak ki.
Üdvözlettel
onlinepszichologus.net csapata
Jakabos HadassaÜdvözlöm!27 éve vagyunk házasok a férjemmel, nagyon szeretjük egymást. KB. 4 évvel ezelőtt kezdődött nálam szorongás, félek hogy párszor amikor szórakoztunk, alkoholt ittunk, megcsaltam a férjem csak esetleg nem emlékszem rá. Pl. Ha arra emlékszem hogy táncoltam valakivel, másnap már azon gondolkozom, hogy ugye nem történt semmi, már odáig fajult hogy évekre visszamenőleg kérdeztem férfiakat,de azt mondták hogy nem történt semmi,De több évvel ezelőttröl nem kérdezhetek meg mindenkit. A párommal is beszéltünk erről és azt mondta nem érdekli ha véletlenül csináltam valamit, akkor is szeret. De állandóan az jár a fejemben: de mi van ha egyszer kiderül valami és mégis elhagy. Ilyenkor próbálom elképzelni,néha valósághű már(pl.megcsókol valaki) hogy mit csinálhattam, de nem jut eszembe semmi. A férjem azt mondja hogy ne agyaljak, mert már idegesítem, és ezért fog elhagyni ha nem fejezem be.14 éves korom óta együtt vagyunk, mindig büszke voltam hogy ő az egyetlen. Mit tanácsol? Köszönöm
Kedves Andi!
Nagyon sajnálom, hogy ilyen erős szorongást él át emiatt a bizonytalan helyzet miatt! Azonban a legfontosabbat, hogy őszintén beszéljen a férjével erről, megtette. Ő biztosította önt, hogy szereti, hogy ön mellett van – még akkor is, ha esetleg tényleg történt valami, habár erre semmilyen jel nem utal. Próbáljon hinni abban, hogy a kapcsolatuk erős és szeretetteljes, huszonhét év alatt valószínűleg éltek meg együtt nehéz időszakokat, de kitartottak egymás mellett és ezután is egymást választják újra és újra!
Ha ez nem elég megnyugtató önnek, sehogy nem tud szabadulni ettől a gondolattól, akkor szakembereink segítségével utána tud járni, hogy honnan eredhet a félelem az elhagyástól és meg tudja dolgozni.
Remélem, hogy még sokáig élnek boldogságban együtt!
Szabó RitaÜdvözlöm! A férjem megváltozott ( jó irányba)
7 éve vagyunk együtt, 2 gyerekünk van!
Nem volt rá jellemző ,az hogy sokat ölelget, dícsér. Szex terén beérte heti 1 alkalommal.
Most folyamatosan ölelget, dícsér, szex terén is többet akar, plusz pornót néz.
Lehet a háttérben bűntudat?
Kedves Kérdező!
Nagy örömmel olvastuk a levelét, mivel nagyon ritkán lehet hallani egy házasságban pozitív változásról! Szívből gratulálok Önnek, Önöknek!
A leírtak alapján nem valószínű, hogy bűntudat lenne a háttérben (100%-osan semmit nem lehet leírni). Annak, hogy a férje nyitott Ön felé, a szex felé, a testi érintés felé – sok oka lehet. Ötletelve írok le több lehetséges okot, inkább csak gondolatébresztőként:
- A gyermekeik nagyobbak lettek.
- A munkahelyén vagy kevesebb a stressz vagy több a stressz (a szex nagyon jó feszültséglevezető).
- Hallott, látott más párkapcsolatokat, melyek a saját házasságának és Önnek az értékeire terelték a figyelmét.
- Szexuálisan nyitottabbá vált valaminek a hatására (barát, kolléga, film, podcast stb.)
- Valami történt, ami a belső gátlásait, szorongásait feloldotta és ezért szabadabban tud Önhöz kapcsolódni.
- Ön változott jó irányba, nőiesebb, nem csak anyaként, hanem nőként is jelen tud lenni stb. stb. ….
Ha kiváncsi a férje megváltozott viselkedésének az okára, kérdezze meg egy alkalmas időben.
Nagyon sok további örömet és boldogságot kívánunk Önnek, Önöknek!
onlinepszichologus.net csapata
Jakabos HadassaJó napot!
Megismertem egy török férfit januárba,beszélgettünk és elkezdtünk közelebb kerülni egymáshoz.Azonban többen jelezték nekem,hogy hazudik és megcsal. Mondta egy hónap után,hogy házasodjunk össze,legyen gyerekünk, azonban 2025-ig van tartózkodási engedélye. Azt állította mindig,hogy szeret,és a legutóbbi veszekedésünk alkalmával is azt mondta,hogy belém szeretetett.Megkérte a munkatársát,hogy hazudjon,mert nem szeretne elveszíteni,ne szakítsak vele.Nagyon rosszul esik,hogy megcsalhatott és nem tudom mi az igazság. Még mindig szeretem,és nem tudom,hogy jussak tovább rajta.De már azért sokkal könnyebb,hogy a szüleim megerősítettek abban,hogy jó döntést hoztam,amikor kidobtam.Viszont most nagyon nehéz nekem lelkileg,folyamatosan rám tör a sírás. Nagyon összevesztünk tegnap,mert akivel elvileg megcsalt annak a párja rám írt,és letiltott utána.Tervezem, hogy kiköltözök Németországba,és elfelejtem.Nem tudom jó döntést hoztam-e vele kapcsolatban,vagy volt-e őszinte érzelme felém.
Kedves Donatella!
Egy mély párkapcsolat egyik alapja a bizalom, hisz csak ebben az esetben tudjuk támogató, biztonságot nyújtó kapcsolatként megélni. Ha az egyik fél hazudik, és még emellett megcsalja a párját – akkor a bizalom, őszinteség nagyon meginog vagy akár el is veszik. A szülei az Ön hosszútávú érdekeit nézték, amikor azt tanácsolták, hogy szakítsa meg ezzel a férfival a kapcsolatot. Család-, gyermekvállalás ilyen alapokon nagyon nagy rizikó.
Az, hogy most előtör Önből a sírás – ez természetes folyamat, hisz egy veszteségen van túl. Ha nem is a kapcsolat veszett el, hisz az igen bizonytalan volt, akkor is a jövőre vonatkozó tervei, amit ezzel a férfival tervezett – azt úgy élheti meg, hogy elveszett. Mindenképpen buzdítanám, hogy azokat az álmokat, terveket, vágyakat, amiket ezzel a török férfival elgondolt, ne adja fel! Keressen a terveihez megfelelő férfit, aki valóban tudja Önt támogatni abban, hogy boldogan éljen egy családban! Kívánom, hogy az a férfi legyen az Ön támasza, kölcsönösen megbizzanak egymásban, tisztelje Önt, mint nőt és legyen a gyermekei szerető apja!
Üdvözlettel
onlinepszichologus.net csapata
Jakabos Hadassa
Tisztelt Doktornő / Doktor úr!
Összetett problémával kapcsolatban szeretnék útmutatást, tanácsot kérni. Az elmúlt durván egy-másfél évben egyre rosszabbul érzem magam mentálisan. Mindig is hajlamos voltam a melankóliára, de a fordulópontot (úgy hiszem) egyrészt a párkapcsolatom vége (már majdnem három éve szakítottunk, ami nagyrészt miattam történt, de egy évvel ezelőttig tartottuk a kapcsolatot, amikor viszont a lány használt ki engem, majd “dobott el”, de a végső elválást én kezdeményeztem), illetve nem sokkal azelőtt a korábbi legjobb barátommal is megszakadt a kapcsolat. Mivel ő volt az első közeli barátom és nehezen nyílok meg emberek előtt (családon belül is, ez is nagy problémám), ez is mélyen érintett. Nem hinném, hogy kizárólag rájuk vezethető vissza a jelenlegi helyzetem, inkább csak felgyorsították a folyamatot. Emellett Tourette-szindrómám és kényszeres, olykor agresszív gondolataim vannak. Ön szerint hova lenne érdemes fordulnom?
Köszönöm segítségét.
Üdvözlettel,
P. G.
Kedves Gergely!
Megértem feszültségét, frusztrációját.Az elhúzodó pszichés teher, mentális gyengeség, illetve szociális kapcsolatainak meggyengülése miatt érdemes lenne önismereti munkába kezdenie. A megterhelt élethelyzete,kényszeres tüneteivel párhuzamos agressziv gondolatai : teljes mértékben indokolják pszichoterápiás munka megkezdését.
A honlapunkon található, szabad kapacitással rendelkező klinikai szakpszichológusaink állnak szives rendelkezésére.
Üdvözlettel:
Maróti EszterTisztelt Doktornő! Sajnos több problémát i se tudnék jelölni de sajnos csak egyet lehet. A problémám a munkahelyen, úgy érzem mindenki utál. Hiába próbálok kedves lenni. Próbálom beszélgetni ami német nyelvi hiányosság miatt kicsit nehezebb. Bár mit csinálok mindig hibázok. Szét szórt vagyok. Semmi önbizalmam..Egyértelmű egy nagy katasztrófának érzem magam..
Apukám 1 éve elvesztettem,anyukám másodszorra is küzd a rák ellen. Testi lelki fájdalmaim nyomasztank.. Esetleg tudna nekem helyes utat mutatni,hogy egy ukicsit megtalálljam önmagam? 😪
Tisztelt: Henrietta
Kedves Henrietta!
Megértem önt, nagyon nehéz lehet most önnek a munkahelyén . A Munkahelyi burnout (érzelmi kiégés), negativ érzések megléte, illetve a nyelvi akadályok is megterhelőek lehetnek az ön számára. A pesszimista gondolkodásmódja, esetleges frusztrációja önismereti munka során feltérképezhető és kezelhető, illetve szétszórtsága- ha extrém módon nehezíti életvitelét- egyéni terápiával “orvosolható. Az oldalunkon található kollgáink közül válaszhat és egyeztethet időpontot! Várjuk szeretettel….
Lengyel KatalinMásfél éve vagyok együtt a párommal, nekem első kapcsolatom, a partneremnek sokadik. Ez az elején nem is zavart, mert nem mertem kérdezni róla, de most hogy már beszéltünk erről, egyre zavaróbb. Volt már két 4 évig tartó kapcsolata, és a legutóbbival ugyanabban a lakásban élt, amiben most vagyunk. Ez a kapcsolata előttem még egy éve sem volt, hogy befejeződött. Nagyon toxikusnak írta le a kapcsolatot, és csak nemrég tudtam meg, hogy miután szakítottak, még pár hónapig megint összejött vele, pedig egy nagyon rossz kapcsolat volt. És azt is nemrég tudtam meg, hogy előttem pár hónappal is volt egy kapcsolata, amiről eddig nem beszélt, és ez a kapcsolat egy nála 8 évvel fiatalabb kiskorúval volt(elvileg 16 évessel), nem feküdtek le, de csók volt és sokszor volt nála. Ezek engem nagyon rossz érzéssel töltenek el, főleg hogy gyerekkoromban engem is kihasználtak.Azt mondta, hogy hülye volt és azért csinálta ezeket, de ezek csak nemrég történtek.Folyamat ezekre gondolok, pedig nagyon szeretem
Kedves Kira! Megértem a leveléből kiérződő frusztrációját. Párkapcsolati nehézség esetén- hiába a hosszú stabil kapcsolat- hajlamosak vagyunk a féltékenységbe “mélyebben bezsilipelni.” A régi kapcsolatok/ exek miatt érzett feszültsége is megterhelő lehet önnek, az állandó összehasonlitás az önbecsülést-önértékelést sokszor aláássa, gyengíti. Javaslatom szerint- ha az ön által felvázolt, fenti probléam- nehezíti mindennapjait-, oldalunkon keresse fel munkatársunk valamelyikét.
Üdvözlettel.
Lengyel KatalinTisztelt Maróti Eszter!
Segítséget szeretnék kérni párkapcsolati kérdésekben. Az első, hogy 28 éves leszek, viszont még szűz vagyok. Két rövidebb kapcsolatom volt, s nagy nagy önbizalomhiányom, rossz önértékelésem, nem tudtam a fiúkban sem megbízni, így nem tudtam magam átadni a kapcsolatnak. Ezen sokat dolgoztam az utóbbi időben, viszont évek óta nem volt kapcsolatom, leginkább a tanulmányaimra koncentráltam. Eddig féltem, hogy soha nem lesz senkim, viszont egy ideje már úgy érzem, tudnék működni egy kapcsolatban. Már csak meg kellene találni a “zsákomat”.
Úgy gondolom, a tapasztalatlanságomat nem szeretném a jövőbeli párommal (ha lesz) megosztani, főleg a kapcsolat elején nem.
Normális az, hogy még nem voltam együtt senkivel ennyi idősen? Valamint az probléma, ha erről a jövőbeni parteremmel nem szeretnék beszélni, el szeretném titkolni? Félek, hogy mi szólna. Nem szeretném, hogy ez alapján elítéljenek.
Köszönöm válaszát!
Kedves Fanni!
Nagyon köszönjük őszinte levelét, és emellett maximállisan megértem szomorúsággal vegyes elakadását, Az önbizalomhiányos állapota, negativ önértékelése- s ennek minimális megjelenése -kiérződik írásából: nagyon ügyes és elismerésre méltó hogy fejlődött ebben. A párkapcsolat teremtése, keresése, kiépítése (intimitásra vonatkozó megnyilvánukása) önismereti munkát igénylő “feladat” lehet, illetve a bizalmatlanságával kapcsolatos elkadása szakember felkeresését indokolja. Honlapunon számos kollégánk közül választhat, várjuk időpontfoglalását szeretettel,
üdvözlettel:
Lengyel KatalinÜdvözlöm!
A férjem és én 14 éve vagyunk egy pár és 7 éve házasok.Van egy 5 éves fiúnk és úton van a kistestvér.A férjem fotós, minden kategóriában dolgozott (esküvő,portré,óvoda,stb.)már a kapcsolatunk elején észervettem,hogy sok lányról van az internetről lementve kép a gépén,ami annyira nem zavart,szép művészi képek voltak.Ahogy teltek az évek egyre jobban szaporodtak a képek,egyre alpáribbak lettek. Már többször említettem neki,hogy ez nagyon zavar engem,mert látom hogy szinte elvonási tünete van ha nem töltögethet le újabbakat, ráadásul nekem évek óta nem mondta hogy csinos vagy szép lennék.Amúgy is nagyon alacsony az önbecsülésem, mindig kívülről várok megerősítést.Már többször mondta,hogy leáll vele,de bocsánatot sosem kért.Nemrég a külső adathordozóról elszálltak az adatok és nagyon mérges lett.Egyszer megnéztem 1 terrányi ilyen gyűjtemény volt rajta.Nem szóltam hogy tudok róla, de hetekig mérges volt,majd 200ezer forintot képes volt fizetni a helyrehozásért.Tényleg függő?
Kedves Diána!
Köszönjük a bizalmát, hogy megosztotta velünk a kérdését, kételyét a férje függőségét illetően! A leírtak alapján nem lehet diagnosztizálni, hogy fennáll-e a függőség, mindenképp a férjével kéne személyesen beszélni. 1 TB tárhely nagyon nagy. Kérdés, hogy milyen céllal tölti le a férje ezt a hatalmas képanyagot. Ezt csak ő tudná megmondani.
Az viszont már közös megbeszélés – akár párterápiás ülés témája – lehetne, hogy ez Önt zavarja. Külölnösen most, hogy a második gyermeküket várja, még fontosabb lenne, hogy biztonságban érezze magát nem csak anyaként, hanem nőként is a párkapcsolatukban. Remélhetőleg, a nyílt kommunikáció során a férje megnyugtató magyarázatot, okot tud mondani, hogy mi van annak hátterében, hogy ilyen nagy képanyagot gyűjtött össze.
Buzdítanám, hogy akár nyugodt napon, estén beszéljék meg nyíltan a férjéval, vagy ha ez nem vezet megnyugtató helyzethez, akár 1 alkalommal egy párterápiás ülésen a pszichológus, mint mediátor segítségével tudják ezt megbeszélni, elrendezni.
Üdvözlettel
onlinepszichologus.net csapata
Jakabos HadassaAz asszertív kommunikáció – avagy hogyan kezeljük hatékonyabban a konfliktusainkat?
Tisztelt Doktornő/úr!
Gyermekem 16 éves középiskolás.Telefon és internet függő.Napi 10-15 óra. Általános iskolában nem volt szinte semmilyen követelmény, takarítók felügyeltek az órákon,papíron mindenki jól tanult, de tudás nem volt a jegyek mögött. Nem szorgalmas.Nem meglepő, hogy egy informatikai technikumban tanulàsi nehézségekkel küzd a gyermek. Ami miatt főként aggódom:pl.matematika órán aktív ,tud mindent.Itthon 40 feladatból 40 jó.Másnap ezekből a feladatokból 1-es dolgozat. Ez más tantárgyak esetében is előfordul. Nem tudok másra gondolni,mint hogy nem tudja értelmezni a szöveget,hogy pontosan mi a feladat és összezavarodik, illetve felmerült bennem, hogy valamilyen tanulási zavar is lehet a háttérben.
Ebben kérem a szakmai segítségét.
Tisztelettel; Mezei Lászlóné
Kedves Krisztina!
Köszönjük levelét, teljes mértékben megértem aggodamát. A túlzott internethasználat (internetfüggőség-ahogy ön fogalmazott) kezelhető, de ehhez/ennek megállapÍtásához mindenképpen szakember diagnózisalkotása szükséges. Egyértelmű a példából, hogy gyermeke”tanulási nehézséggel” küzdhet (vagy részleges koncentráció hiánnyal?), de az mindenképpenjelzés értékű hogy az otthoni, védett környezetben hibátlanul teljesíti feladatait! A szövegértés feltérképezése, ADHD felmérése a helyi, lakóhelyhez közeli Szakszolgálatnál kezdeményezhető, de előtte mindenképpen egyeztessen oszályfőnöklvel és az adott tantárgy szaktanárával is. Várjuk szeretettel egyéni konzultációnkon.
Üdvözlettel
Lengyel KatalinÜdvözlöm!
Olyan gonddal kuzdok, hogy akarki akarmit mond ami pozitív a külsőmet illetően nem hiszem el, maximum par óraig feltolt de utana ugy latom magam. Hogy ronda vagyok nem eleg jo, mindenki jobb és szebb nalam. Paromra féltékeny vagyok, vagyis az exeire akik szerintem sokkal szebbek es sexysebbek nálam! Es nem ertem miert velem van.de ő mindig megerősít hogy en vagyok a legszebb az összes exe közül es sexys is vagyok es csodaszép.. Megis mindem nap erre vágyom es igazan el sem hiszem. En nem ezt látom a tükörben. Es mar vitaznk is emiatt. Összes exe fekete haju volt en világos haju vagyok. Nem illek a képbe, nem illek a többi lany közé külsőleg. Folyton hasonlítom magam es faggatom hogy kinek a legjobb pl a feneke vagy kinek szebb az arca kivel jobb a csok? Valamiféle rajongast szeretnék, megkapom mégsem elég csak ideig óraig. Es mar engem zavar nagyon es persze őt is.. Azt hiszi nem hiszek neki es nem bízom benne. Es engem felemeszt h minden nőt jobbnak latok. Mi lehet a baj?
Kedves Tamara!
Kiérzem leveléből frusztációját és teljesen együttérzek önnel. Az önbizalomhiány, illetve az extrémen megmutatkozó féltékenység, bizalmatlanság önismereti munkával orvoslható. Ha a test-és én-képe zavart szenved és alacsony önértékelést mutat, ráadásul a párjával (környezettel )szembeni bizalmatlanság továbbra is fennáll, indokoltnak találom szakember mielőbbi felkeresését. Oldalunkon kollégáink közül választhat, állunk szíves rendelkezésére.
Lengyel KatalinÜdvözletem!
Egy olyan problémával állunk szemben, hogy van egy lányunk 6 éves. 2 éve járunk szakemberekhez. Orvosok, pszichiáterek, specialisták vizsgalták, 3 hetes megfigyeléssel és tesztekkel és kaptunk egy diagnózist, hogy a kislánynak autizmus spektrumzavara van és nem osztályozott mentalis retardációja viselkedés romlással. A helyi Pedagogiai szakszolgálatnál pedig azt véleményezték h nincs autizmus a háttérben, ill az intelligencia felmérésen 125-s pontszámot kapott. Így nem is küldtek minket tovább a vármegyei pedagogiai szakszolgálathoz.
Kérdésem az lenne hogy tényleg lehet ekkora eltérés? És most akkor hogyan tovább? Kihez forduljunk? Mert sajnos az itthoni problémák továbbra is fennállnak.
Kedves Zoltán!
Köszönjük levelét, teljesen együttérzek önnel a családjában megmutatkozó nehézségek miatt. Biztosan nagyon nehéz lehet (önnek és az egész családjának) szakemberek , specialisták – sokszor egymásnak ellentmondó- szakvéleményével szembesülni. Meglátásom szerint:a lakóhely szerinti Pedagógia Szakszolgálatok ellátottsága magas színvonalúnak tekinthetők hazánkban, de sajnos a szakemberek leterheltsége miatt sokszor “sérülhet” az ellátás minősége. Javaslatom az, ha tehetik- keressenek fel magánellátásban gyermekklinikus (és/ vagy gyermekpszichiáter szakembert, akinek segjtségével talán tisztábban látnak majd a továbbiakban.
Továbbiakban is várjuk szives megkeresését,(akár egyéni, tanácsadás keretében) :oldalunkon kollégáink közül választhat….
Üdvözlettel
Lengyel Katalin
