A munkahelyi pszichoterrorról, avagy a mobbingról

A munkahelyi pszichoterrorról, avagy a mobbingról

Mi a mobbing?

A „mobbing” vagy „mobbolni” fogalmak az angol „to mob” igéből erednek, ami azt jelenti, hogy valakit megtámadni, valakinek nekiesni, szidalmazni. A mobbing alatt olyan konfliktussal terhelt munkahelyi kommunikációt értünk, amelynél egy dolgozót hosszabb időn át megaláznak, sértegetnek, közvetve vagy közvetlenül támadnak, vagy kirekesztenek.

Kritérium, hogy gyakran (legalább hetente 1 alkalommal) és ismétlődően történjen hosszú időtartamon (minimum fél év) keresztül, s különböző erejű felek között jöjjön létre.
A mobbing- jelenség megnyilvánulását fentről lefelé – azaz ha egy felettes felől az alkalmazott felé irányul – „bossing” névvel, alulról felfele irányulóan – azaz ha az alkalmazottak zaklatják a felettest – pedig „bullying” kifejezéssel illetik.

A tipikus „mobber”, azaz mobbingot elkövető személy a kutatások alapján, feltehetőleg férfi felettes, 35-54 éves, s már hosszabb ideje dolgozik az adott munkahelyen.

Milyen formában nyilvánulhatnak meg a támadások?

Az alábbi támadási stratégiák lelhetőek fel Zapf szerint:
1. Szervezeti intézkedés útján is történhet mobbing, például hatáskörmegvonással, munkafeladatok elvonásával (vagy épp ellenkezőleg indokolatlan túlterheléssel), önbecsülést sértő vagy érthetetetlen feladatok megbízásával.
2. Szociális elszigetelés útján a kommunikációs lehetőségek korlátozásával, vagy kiközösítéssel.
3. Támadással a személy és magánélete ellen. Ide értve ha cégen belüli a dolgozó hírnevét károsítják.
4. Verbális agresszióval, azaz valakit kritizálnak vagy megaláznak a kollégái előtt.
5. Testi erőszak fenyegetésével vagy annak alkalmazásával.
6. Pletyka terjesztésével.

Milyen tényezők jelentenek kockázatot mobbing esetén?

A mobbing kockázati tényezői közül megemlíthető a nagy munkanélküliséget, azaz kevés az esély egy másik munkahely találásában, így a támadott fél, nem meri otthagyni a munkahelyét. A vállalaton belül fel lehet sorolni a hiányzó közösségi támogatást, a kevéssé támogató vezetést, s az olyan munkahelyi légkört, ahol jellemző a frusztráció, irigység, s bűnbakkeresés.

További kockázati tényező lehet az olyan felettes, aki személyes okból önmagára nézve fenyegetésnek érzi a másik teljesítményét, ezáltal lekezelő, bizalmatlan, s agresszívan kommunikál a beosztottjával. A saját pozíciója féltése mögött önértékelési problémák is állhatnak a vezető részéről.

Sokszor azonban más oka is lehet ennek – akár egy racionális szempont is -, például a dolgozói létszámleépítés során egyes szervezetek tudatosan használhatják ezt az eszközt, hogy a dolgozókat arra késztessék, hogy önként menjenek el a vállalattól.

Kik lehetnek a mobbing áldozatai, s milyen következmények lehetnek rájuk nézve?

A mobbing áldozatok a kutatások szerint alacsony szintű szociális készséggel, önértékeléssel s önérvényesítési törekvéssel rendelkeznek. Erőteljesebb bizalmatlanságot, érzelmi labilitást vagy szorongást élhetnek át, és fokozott érzékenységet találtak náluk az elutasítással s az igazságtalansággal szemben.

Számos tünet s panasz figyelhető meg ezeknél az embereknél: szomatizációs jelenségek, mint például feszültség, fejfájás, hátfájás, gyomorfájdalom, s olyan lelki eredetű tünetek, mint például alvászavarok, depresszív hangulat, szorongásos zavarok, poszttraumatikus stressz szindróma, s fizikai kimerültséget, amely öngyilkossági gondolatokkal is társulhat.

Az is szerepet játszhat mindezekben, hogy az áldozat kevéssé képes kipihenni a munkát, a sikertelenségre fokozottan hajlamos feladással reagálni, s elégtelen a proaktív problémamegoldó képessége. Megnyilvánulhat még – ahogyan a támadott elköteleződése csökken a hatékonysággal együttkerülési reakció formájában, hiszen egyre kevésbé szívesen jár be dolgozni, s gyakran megy el betegszabadságra is. Ezek az emberek ritkán is vesznek részt a munkahelyi rendezvényeken (pl. céges karácsony), illetve munkaidőn kívüli más jellegű összejöveteleken (pl. közös sörözés a munkatársakkal).

A mobbingáldozatok a pszichoterror következményeként folyamatos stressznek vannak kitéve, s kevés erőforrása van a stressz kezelésére, ami nemcsak a munkahelyi teljesítményükre, hanem a magánéletükre, s egészségükre is kockázatot jelent. Az inzultusok során hazavihetik a stresszt az érintettek, amely akár a család szétszakadását is okozhatja.

Mit lehet tenni a mobbing ellen?

A vállalatok évente többször szűrhetik – akár az anonimitás lehetőségét meghagyva – a munkavállalókat dolgozóielégedettséget mérő kérdőívvel, így kiderülhet, hogy hányan s milyen okból nem elégedettek. Fontos, hogy az összes munkavállalót részesíthessenek oktatásban a mobbing témakörében, így nemcsak a saját áldozatszerepet ismerheti fel a munkavállaló, hanem más kollégák is jobban oda tudnak figyelni a veszélyeztetettekre, s megtudhatják, hogy kihez forduljanak, ha ilyen esetet tapasztalnak.

Továbbképzéseket is biztosíthat a vállalat a stressz és konfliktuskezelő tréningek által, vagy munka s szervezet szakpszichológust vagy munkahelyi mediátort is alkalmazhat a felszínre kerülő esetek megoldására.

Amennyiben a munkahelyen a fent felsorolt lehetőségek nem állnak rendelkezésre érdemes egyéni terápiát igénybe venni, ahol a mobbing okai közül először a külső szervezeti s strukturális problémákat veszik számra a beszélgetések során, majd a belső okok közül a személyes jellemzőket, vagy a kliens saját részvételét a mobbing létrejöttében elemzik ki részletesebben.

A mobbing terápia egyfajta problémamegoldó folyamatként is értelmezhető, amelyben a kliens a távolságteremtés, a megértés, s a cselekvés különböző szakaszain megy keresztül. A megfelelő problémamegoldó készségek kifejlesztését is céljául tűzik ki a terápia során, ehhez többféle gyakorlatot, akár szerepjátékot is alkalmazhat a szakember.

Asszertív kommunikációs gyakorlatokkal a kritika kezelésének szabályait tanulja meg a kliens, illetve azt, hogy hogyan lehet „én-üzenetekben” kommunikálni. Relaxációs gyakorlatokkal pedig a stressz szintet lehet csökkenteni, s a nyugalom megőrzését lehet gyakorolni kritikus helyzetekben (pl. progresszív relaxációs gyakorlatokkal).

Felhasznált irodalom:

Josef Schwickerath – Moritz Holtz (2014) Mobbing a munkahelyi pszichoterror. Z-Press Kiadó, Miskolc.
Katrin Greßer – Renate Freisler (2017) Stresszkezelési tréninggyakorlatok. Z-Press Kiadó, Miskolc.

Amennyiben problémájára ráismer a cikkben, s szeretne segítséget kapni, szeretettel várja az onlipszichologus.net csapata négyszemközti online konzultációra. A cikket Szabó Lili felnőtt klinikai szakpszichológus írta, akihez itt foglalhat időpontot egy négyszemközti konzultációra.